Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 7 — kezd menni az ősapáig, vagy is a nagyatya-nagyatyjáig s ezeket, illetve a tőlük leszármazott utódokat illeti az öröklési jog. E foknál megszűnik a családi öröklés, és az örökhagyó szabadon választhat magának örököst, de csak is a hason nevet viselő nemzetségi ta­gok közül. A nők alárendelt helyzete egyrészről, másrészről a végrendel­kezési jog tényleges kizárása megfejti, hogy Chinában az öröklött és szerzett vagyon közötti különbség tért nem foglalhatott. Minden vagyon a családé. A család együtt maradása egy közös családfő alatt igen dicséretes dolog, melylyel kapcsolatban áll az a szabály, hogy a hagyaték egy osztatlan egészet képez s az örökösödés is az egész hagyatékra, és nem annak egyes tárgyaira vonatkozik. Ez egység még az örökös személyére is kiterjed, mely csak egy lehet, ki az örökhagyó személyiségét hivatva van folytatni a család kebe­lében, mindaddig, mig a közösség fenntartható s ha a családi közös­ség fenn nem tartható is, a tulajdonképi örökös a legidősebb gyer­mek lesz, kire szállanak a-? atya czimei és méltóságai, kiben él ezután is az örökhagyó személyisége s a többi gyermekek tőle nye­rik osztály részüket. A chinai jog e szabályai vizsgálatánál lehetetlen, hogy a ró­mai universalis successio és az örökös és hagyományos közötti kü­lönbség legprimitívebb alakjai ne észleljük bennük. Ugyan az az eszme, mely két egymással nem érintkező népnél, különböző társa­dalmi viszonyok és társadalmi rend mellett, tehát eltérő alakban nyert ugyan kifejezést, de lényegileg azonos; mi sok tekintetben' igen figyelmet érdemlő jelenségként tűnik fel 3. A zsidó öröklési jog. A zsidó öröklési jog főforrása: a mózesi jog, melyet azután a talmudisták fejlesztettek tovább, magyarázták a változott viszonyok szerint, sok helyütt tisztázták, másutt bonyolították. A zsidó öröklési jogban a férfíág elsőbbsége a nőág felett s ezzel kapcsolatban a családi vagyon jelentősége játszik kiváló szerepet. A családfő korlátlan hatalmat gyakorolt családjában, élet s halál ura volt, mely jog csak utóbb korlátoltatott. A nő nem társa

Next

/
Thumbnails
Contents