Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 136 — sem felmenő rokonai, vagyonával szabadon rendelkezhetik, mennyiben e törvény által, a hátramaradt házastárs és a törvénytelen gyermekek részére engedett jogok által korlátolva nincs. A házastársakat ugyanis a vagyon bizonyos részének haszonélvezete köteles rész képen illeti, és pedig: a) ha gyermekek, vagy leszármazók maradnak, a házastársat a hagyaték annyiad részének illeti haszonélvezete, mennyit egy gyermek köteles része tesz; b) ha leszármazók nincsenek, de a köteles részre jogosult felmenők maradtak hátra, a házastársnak haszonélvezetül fentartott vagyon: a hagyaték % része; c) végre 1|3 rész haszonélvezete illeti a házastársat, ha az örökhagyó után a köteles részre jogosult rokonok nem maradtak x). Az olasz kódex a törvénytelen gyermekeknek is rendel köteles részt, mely, ha köteles részre jogosult leszármazó, vagy felmenő rokonokkal találkoznak, felét, ha pedig köteles részre jogosult rokonság nem létezik két^-harmadrészét teszi annak a résznek, melyet köteles rész képen igényelhettek volna, ha az örökhagyó törvényes gyermekei lettek volna 2). Ha a hagyományozások az örökhagyó szabad rendelkezésére álló vagyont túlhaladják, minden végrendelkezési intézkedések semmisek 3). >) Cod. civillé 812—813. art. 2) U. o. 815. art. 3) U. o. 823. art.