Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)
I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre
— Í29 A franczia törvényhozás elfogadta a germán jognak azt az esz* méjét, hogy a családi kapocs képezi az öröklés tulajdonképi alapját, lenn is tartotta az erre vonatkozó szabályt »le mort saisit le viv«, de bizonyos fokú rokonok nem létében rendelkezési teljes szabadsággal ruházta fel az örökhagyót, s ez esetben az örökség birtoka (saisine) a végrendeleti örököst, épen ugy mint a törvényest, »ipso jure« megilleti, s azt e jogánál fogva önhatalmúlag birtokba veheti; s e mellett a vagyon visszaháramlásának intézménye igen szűk korlátok közé van szorítva. A Code civil törvényes öröklési joga tehát, bár a germán jog elvein látszik inkább nyugodni, át van lyuggatva enek alapelveivel ellenkező elvekkel, s nem felel meg mindenütt a méltányosság követelményeinek sem. A vérrokonok egész a 12-ik fokig négy egymás után következő sorrendben vannak az öröklésre hivatva : első sorban a lemenők korlátlan képviseleti joggal, és arra való tekintet nélkül, hogy az örökhagyónak első vagy második házasságából származtak-e ? x) másod sorban örökösödnek a törvényes testvérek, s a képviseleti jognál fogva ezek leszármazói; de ezekkel együtt örökösödnek a szülék is. Ez utóbbiak, ha mindkét szülő életben van, mindegyik a hagyaték 1\i részét, vagyis öszszesen felét nyerik örökrészül ; másik fele, vagy ha csak egy szülő van életben, a hagyaték bj ^ része az örökhagyó testvéreire, vagy azok leszármazóira száll, ha azok vele közös szülőktől származnak. Ha azonban a telivérü, s félvér testvérek, vagy különböző házasságból származott gyermekek konkurrálnak egymással, a vagyon az ágak szerint osztatik fel, s a telivérek, vagy azok leszármazói mindkét ágon, a félvérek s ezek leszármazói pedig csak az egyik, jelesül az apai testvérek (consanquinei) az apai, az anyai testvérek (uterini) pedig az anyai ágon, illetve az ebből származott vagyonban örökölnek.2) Harmadsorban örökösödnek a távolabbi felmenők és pedig aként, hogy ha mindkét ágon van felmenő életben, a vagyon ezek között két részre osztatik fel, s fele az egyik, fele a másik ágon való ') Cod. civil. art. 745. 2) Code civile : art. 74 3 — 75.2. ZLINSZKV. MAGVAI: ÖRÖKÖSÖD* JOG. 9