Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 118 — d) Svédországban az öröklési jog IX. Károly és Gusztáv Adolf által kiadott Landrechtben ós Stadtrechtben van szabályozva, mely törvények intézkedései sok tekintetben eltérnek egymástól. A »Landrecht« szerint első sorban gyermekek, és pedig a fiuk és leányok együtt, azonban aképen örökösödnek, hogy a fiuk a vagyon -|3, a leányok pedig részét kapják örökrészül, s ez az arány az unokákra nézve is áll. A városi jogban azonban e különbség nem foglal helyt s a fiuk és leányok egyenlő örökségi részt nyernek. Az öröklés további rendjében is lényeges eltérések vannak az emiitett törvények között. A Landrecht szerint lemenők nem létében az apa, az anya és a testvérek együtt hivatvák az öröklésre, a városi jog szerint a testvérek csak akkor örökösödnek, ha sem az apa, sem az anya nincs életben. A városi jog szerint továbbá a testvérek gyermekei is hasonló öröklési joggal birnak, mint a testvérek. Ha sem szülék, sem testvérek, vagy ezek gyermekei nem léteznek, az öröklés a nagyszülékre száll, az országos és a városi törvény itt azonban ismét eltérnek egymástól, mennyiben a Landrecht szerint ily esetben a vagyon olykép osztatik fel, hogy annak 2/3 része az apai, */3 része pedig az anyai nagyszülékre száll, s az ezek ágának mindegyikére szállt vagyonból ismét a nagyapa 2/3, a nagyanya pedig 13 részt kap. A városi jog szerint pedig az atyai nagyszülék az anyai nagyszüléket az öröklésben megelőzik, s a nagyszülék a reájuk esett részben egyenlően osztoznak. Ez az elv foglal helyt a további öröklésnél is, melyben az országos jog a férfi ágon való oldalrokonok 2/3, a nőágbeliek pedig J/3 részben örökösödnek, mig a városi jogok a két ág között egyenlően rendelik felosztatni a vagyont. Yégül igen nevezetes e törvények közötti eltérés a végrendelkezési jogosultságot illetőleg is, mennyiben az országos jog a végrendelkezésről emlitést sem tesz, mig a városi törvény a végrendelkezést, habár nagyobb mérvű korlátolással megengedi. Gyermekek létében a szülő vagyon lj10 részérül, ha gyermekek nincsenek, annak l/3 részéről, s végre, ha nem a belföldön, hanem csak külföldön élő rokonai maradtak, annak feléről intézkedhetik. Azonban a családi ház és jószág végrendelkezés tárgyát nem képezheti; s ha az elidegenittetett, vagy elhagyományoztatott, az öröklésre hivatott rokonok azt egy év és egy nap alatt visszavehetik. *) Gans i. m. IV. köt. 676. lap.