Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 119 — A végrendeleti hagyományok épen ugy, mint az adósságok, az osztatlan közös tömegből fizettetnek ki. *) A skandináv országokban e patriarchális jogszerkezet lényegileg ma is érvénynyel bir. A nő ugyan ma már nem mindenütt bir öröklési joggal, de a férfiak előnye ma is majd egy, majd más alakban ; ugyanis majd aként, hogy hasonfoku rokonok között a férfi megelőzi a nőt, majd aként, hogy a férfiak a vagyon 2/3 részét, mig a nők annak csak egy harmad részét nyerik örökségi részül, előtérbe lép. E mellett az az elv, hogy a vagyon annak kezében maradjon, ki a család nevét viseli, kifejezést nyer az örökösödésnek az által a szabálya által is, mely szerint a föjószág mindig a fiukat illeti, a leányok pedig a mellékjószágokból, vagy az ingóságokból elégíttetnek ki. A családi öröklés elve továbbá a végrendelkezés korlátolásában jelentkezik, mely ott, hol meg van engedve is, mindenütt igen szük korlátok közé van szoritva, s a családi főjószágról a végintézkedés általában nincs megengedve.1) II. Az angol örökösödési jog legrégibb forrása az ősi angolszász és walesi jogok,2) melyek azonban a hűbéri rendszer behozatala által lényeges változást szenvedtek.3) Az angolszászoknál ugyanis a birtokkal való szabad rendelkezés nem volt korlátolva, sőt a normann foglalás első korszakában sem találunk a szabad forgalom hűbéri jellegű megszorítására. Azok a korlátolások, melyekre e korban akadunk, inkább a családi viszony és kötelék által parancsolt követelmények kifolyásaként tekinthetők, minők p. o. II. Henriknek az az intézkedése, hogy annak, kinek gyermekei voltak, ősi vagyonával rendelkeznie nem volt szabad, s szerzeményi vagyonáról is csak azon esetben rendelkezett, ha annyi ősi vagyona volt, melyből gyermekeit tisztességesen kielégíthette.4) Mindezek a viszonyok a hűbériség behozatala folytán lényege') V. ö. Szokolaij idézett értekezésével. 2) Bozoky i. m. 137. lap. 3) Gundermann Englisches Privatrecht 149. lap. 4) Gundermann i. m 152. lap.