Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 110 — tusokból álló bizottság elé terjesztette, kik a nehézségeken ugy gondoltak legkönnyebben keresztül vágni, hogy a helyi statútumok hiányos voltát s azok egymástól való lényeges eltéréseit kifejtvén, azt ajánlották a fejedelemnek, hogy a magánjog szabályozásánál általában a római jog vétessék alapul x) s csak is a fejedelem ismételt komoly parancsára határozták el magukat, hogy a helyi szokásokra kellő figyelemmel lesznek a törvény kidolgozásánál. Megszületvén végre az első »Landrecht,« abban a házassági vagyonjog s az örökösödési jognak ezzel kapcsolatban álló része, olyan sem hus, sem hal-féle zagyvalék volt, mely senkit ki nem elégitett2). Ez okozta, hogy rövid időn a második, harmadik, sőt negyedik Landrecht látott egymásután napvilágot, melyekben mindinkább nagyobb tért foglalt a római jog, de a családi s ezzel kapcsolatban álló öröklési jogban a hazai intézményeket nem birta kiszoritani helyükből 3). Általában a magán jognak e része volt az, melynek ellenében a romanisták legtöbb ellenállással találkoztak, s nem csak Würtenbergben, hanem számos német partikuláris törvényekben is a családjog s az öröklési jognak ezzel összefüggő részére nézve, számos, a római jogtól eltérő sajátlagos szabályok vannak ma is érvényben. Hogy csak néhány példát emlitsek: a lemenők öröklésénél igen nagy befolyással van a több helyen érvényes »Einkindschaft« intézménye, sőt némely — habár kevés helyen — a férfiak előnye a nők felett ma is helyt foglal az örökösödésnél4). Hasonló különleges szabályokra akadunk a felmenők öröklésénél; ugy több helyen fennáll az a szabály, hogy a szülék csak ki nem elégitett gyermekeik után örökösödnek. Más helyeken az örökhagyó testvérei kizárják annak szüleit, mig másutt ismét a szülék birnak elsőbbséggel a testvérek felett az öröklésnél, mig végre ismét másutt az elsőbbségre nézve az határoz, hogy a kielégített gyermek utáni öröklés forog e szóban vagy sem ? 5). Leginkább azonban a házastársak öröklési jogára nézve vannak nevezetesebb eltérések, mi a különböző házas!) Wüchter i. m. I. kötet 228. lap. 2) L. ennek részleteit Wüchter i. m. I. k. 245. s köv. lap. 3) L. részletesebben Wüchter i. m. 427. s köv. lap. *) L. ezeket részletesebben Mütermayer i. m. II. k. 530. s. köv. 1. 5) L. ezeket részletesebben Mütermayer i. m. II. k. 534. s. köv. 1.