Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

59 tárta tik, s e feltétel alatt részére érvényesíttethetik is.1 Ha utóbb a gyermek halva születik, akkor jogilag egyáltalában figyelembe nem jön.2 Itt tehát a méhmagzat még fictió útján sem ruháztatik fel személyiséggel, hanem csak megszületési esetére fentartatnak a születendő személy részére az ezt illetendő jogok és előnyök ; épen azért nem jöhet tekintetbe az ily méhmagzat oly esetekben, a melyekben harmadik személyt bizonyos időpontban valamely gyermek lététől függőleg illetnének meg jogok, pld. ha valakinek oly feltétel alatt rendeltetik hagyomány, ha az öröklés megnyilta időpontjában gyermeke lesz, akkor ezen személy nem fog örökölni, habár az örökség megnyíltakor már magzatot hord is méhében.3 2. A természetes személyiség megszűnése. A természetes személyiség a physikai halál által szűnik meg. A polgári halál fogalmát a magyar magánjog nem ismeri.4 A halál tény, mely bebizonyítandó. Ennek bizonyítása rendszerint anyakönyvi kivonat által történik, de történhetik más közokirattal vagy tanuk által is.5 Vannak azonban oly esetek, melyekben a halál ténye nem bizonyítható, azonban legnagyobb valószínűséggel, majdnem bizonyossággal lehet annak megtörténtét vélelmezni. Ily esetekben megengedi a törvény, hogy a házastárs és az örökösök, ide értve •— más örökös hiányában — a koronaügyészt is, kiknek az illető egyén elhalálozásának kimondása leginkább és legáltalánosabban érdekükben áll, annak holttá nyilvánítását eszközölhessék.6 Az ilyen eltűnt egyén holtnak vélelmezendő: 1 Az ily jogok képviselete szempontjából azon esetben, ha a világra jötte után atyai hatalom alá kerülne, s érdeke atyja érdekével ellenkeznék; vagy ha atyai hatalom alá nem kerülne, a mennyiben világra jövetele esetén érdeke anyja érdekével ellenkeznék, vagy a gondnokság elrendelését az anya kéri, gondnokság elrendelésének van helye. 1877 : 20. t.-cz. 30. §. Hivatalból indíttatik meg az örökösödési eljárás is, ha az örökös, — utóörökös, kötelesrészre jogosult méhmagzat. 1894 : 16. t.-cz. 2. §. 1. 18. §. 53. §. A C. 1892 márcz. 15. 1555. sz. Márkus i. m. II. k. 51. 1. kimondotta, hogy az elismert méhmagzatnak születése után melyik szülő által s miként leendő tartása kérdésében a válóperben már előre is határozhat a bíróság. 2 Tehát örökösödés esetén, a halva született magzat egyszerűen kiesik, s nem az fog örökölni, ki élve születés esetén, ezen gyermek után örökösödött volna, hanem az, kit az öröklési jog az örökhagyó után közvetlen illetett. 3 L. Unger i. m. I. 233. s köv. 1. 4 A római jog ú. n. ncapitis diminutio»-ihoz, a francziajog «mortaille»jéhez hasonló intézmény hazai jogunkban soha sem volt. Még a legsúlyosabb bűntettek, ú. m. felségsértés, pártütés, hűtlenség büntetései sem foglalják magukban a polgári halált, azaz a személyiség elvesztését. A száműzésnek, becstelenségnek határozott fogalmuk van, s bármennyire sújtják is a bűnöst, személyiségétől nem fosztják meg. Wenzel i. m. 148. s köv. 1.; Pauler i. m. 186. 1. 5 1881 : 59. t.-cz. 91. §. 6 1868:54. t.-cz. 522—525. §§.; 1881:59. t.-cz. 89. 90. §§.; 1894:31. t.-cz. 132. §. Az 1868 : 54. t.-cz. 522. §-a kizárólag a házastársnak és az örö-