Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

60 a) ha születésétől számítva 80 év elmúlt, és tartózkodási helye 10 esztendő óta nem tudatik ; b) születési idejére való tekintet nélkül, ha tartózkodási helye 30 egész esztendőn át ismeretlen ; c) ha háborúban nehéz sebet kapott, vagy ha valamely hajón volt, midőn az törést szenvedett, vagy ha más módon valamely halálveszélyben forgott, s azóta három év már elmúlt.1 A holttá nyilvánítást az örökös, vagy örökösök hiányában a koronaügyész, az örökség birtokba vétele végett kórheti, vagy kérheti azt a házastárs ezen czól nélkül is.2 kösnek adta meg a jogot, hogy a holttányilvánítást kérhesse; ezen korlátolt kört fentartja az 1894:31. t.-cz. 132. §-a is, jóllehet ezen megszorítás nincs indokolva és képtelenségekre vezethet, a mennyiben nem csupán a házastárs és az örökösök, hanem más harmadik személyeknek is jogos érdekében állhat — pld. annak, a kinek ingatlanán az eltűntnek javára haszonélvezeti jog vagy járadék van bekeblezve, melyet az elévülési határidő lejártáig nem töröltethet, vagy annak, a ki az életbiztosítási összegeket folyton köteles fizetni stb. Az esetleges visszaélés ellen az eljárás természete s az intézménynek magának természete — mely csak vélelmet állapít meg — korlátot állít. L. Gierke i. m. 373. 374. 1. A C. néha szűkebb, néha szélesebb körben adja meg a legitimatiót a holttányilvánítás kérhetésére, azonban az állandó gyakorlat csak a házastárs és a szoros értelemben vett örökösökre szorítkozik. L. még ezen 1. 2 jegyzetet. — A polg. ptrv. javaslata 786. §-ában minden jogilag érdekeltnek meg kívánja adni a legitimatiót; az ált. ptkv. tervezete 17. §-ában jogos érdeket állapít meg ezen legitimatio alapjául. — Kérdés tárgyát képezheti nálunk, hogy valamely külföldinek holttányilvánítását kimondhatja-e hazai bíróságunk? Ily ítélet joghatálya kétségtelenül csak a magyar állam területére terjedhetne. A német ptk. jav. kizárta ennek lehetőségét" — 1. e. részben H. Neumann i. m. 64. 1. 7. jegyz., azonban az életbelépt, trv. 9. art. értelmében a külföldi is holttányilvánítható a ptk. jogterületén, ez azonban csak az ezen jogterületen belül létező vagyon, valamint azon jogviszonyok tekintetében bírhatna joghatálylyal, a melyek a külföldire nézve is a ptkv. szerint itélendők meg. Ha az eltűnt külföldi férj utolsó lakhelye a belföldön volt, az itt visszamaradt, vagy ide visszatért neje pedig német, vagy az eltűnt személylyel való házasságkötéséig német volt, akkor az ennek kérelmére kimondott holttányilvánítás joghatálya korlátlan. 1 1868 : 54. t.-cz. 523. §. A holttányilvánítási eljárás azon törvényszék előtt indítandó, mely az örökösödési perben illetékes, vagy a melynek területén az örökösödési perben hatáskörrel biró járásbíróság fekszik. Á törvényszék, a mint a holttányilvánítás iránti kérvény hozzá beérkezett, gondnokot rendel. Egyszersmind az eltűnt egyént hirlapilag azon hozzáadással idézi, hogy ha egy évi határidő alatt meg nem jelennék, vagy életbenlétét más módon nem tudatná, a holtnak nvüvánítás iránti kérelem érdemlegesen fog elintéztetni. 1894: 31. t.-cz. 132. §.; 1868:54. t.-cz. 524. s köv. §§.; 1881-59. t.-cz. 89. §. 2 1868 : 54. t.-cz. 522. §. Félreértésre adott okot 1. C. 1889. jun. 25. 4253. sz. Dt. XXIV. k. 160., hogy a törvény ezen kifejezést használja ((törvényes örökösi) s így a C. kizárta az örökösödési szerződés alapján föllépő kérvényezőt. Mivel azonban a törvény folytatólag bármilyen örökös hiányában adja csak meg a koronaügyésznek a föllépés jogát, a ki különben is csak minden más örökös után következik, azért kétségtelen, hogy itt csak szövegezési hiba forog fenn, a melylyel szemben ma már a C. általában a volt semmítőszék által kimondott azon elvhez alkalmazkodik, hogy nemcsak tör-