Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
54 ben megállapodjanak arra nézve, hogy ők maguk a fenforgó concret esetben és a jövőben is döntésük alá kerülő ügyekben minő elveket fognak irányadóul tekinteni és követni, azonban nem ruházta reájuk bizonyos meghatározott körben a jogszabály-alkotásnak, a törvényhozásnak jogát. Épen azért ezen megállapodások senkire nézve kötelező jogszabályokat nem tartalmaznak s a meglevő jogszabály mikénti értelmezésére vonatkozó elvi kijelentéseik az alsó biróságokat nemcsak nem kötelezik, de azokra nézve még nem is irányadók ; csupán a kir. Curia azon teljes ülési megállapodásai képeznek e tekintetben kivételt, a melyekben a kir. Curia a kir. Ítélőtáblák ellentétes elvi jelentőségű megállapodásai tekintetében állapítja meg azon elvi szabályokat, a melyeket az összes kir. Ítélőtáblák kötelesek azután követni mindaddig, míg maga a kir. Curia nem változtatja meg ezen teljes ülési határozatot.1 7. Országbírói értekezlet. Az alkotmány 1849-ben felfüggesztetvén, 1860 okt. 20-ig absolut kormányzat alatt állott.az ország. Ez időszakba esik az osztrák polgári törvénykönyv uralma is. 1860 okt. 20-án 0 Felsége diplomája által a magyar tör1 1881 : 59. t.-cz. 4. §-a s az erre vonatkozó 1881. évi 2214. E. sz. és 1883: évi 8585. igazságügymin. rendeletek; — 1890: 25. t.-cz. 13. §. és 1891. aug. 12. 4212. sz. igazs. min. rend. Az egész kérdésre 1. Nagy Ferencz. A curiai döntvények kötelező ereje. Jogt. Közi. 1895. évi 38. sz. A jogkérdések, a melyek felett ily teljes ülési megállapodások létesülhetnek vagy olyanok, a melyek felett a Curia, vagy pedig olyanok, a melyek felett végső fokban a kir. Ítélőtáblák határoznak. Mindkét esetben az illető felső bíróság oly kérdésben dönt el vitás elvi kérdést, a mely az ő hatáskörébe esik. A midőn azonban az egyes kir. Ítélőtáblák jutnak ellentétes elvi megállapodásokra, s a kir. Curia ezek felett van hivatva a meglevő s alkalmazandó jogszabályt kijelenteni, akkor oly ügyben dönt, a mely nem tartozik hatáskörébe, s az ítélőtábláknak kötelező s alkalmazandó szabályokat állapít meg; a törvény ezen rendelkezése a kir. Curiára a szabályalkotás vagy törvénymagyarázat bizonyos nemét ruházza át, a melynek csak az a remediuma, hogy a kir. ítélőtáblák az ő meggyőződésükkel ellenkező teljes ülési megállapodás megváltoztatását kérhetik a Curiától. Ettől eltekintve a felső bíróságok teljes ülési megállapodásainak jogi természetére s kötelező erejére nézve figyelembe veendő, hogy ezen intézmény csak az igazságszolgáltatás egysége végett s azért lett megalkotva, hogy a végső forumok egy és ugyanazon kérdésekben ne határozzanak többféleképen; hogy az ily határozatok csak megállapodásokat képeznek mindazok részéről, a kik hivatva vannak ezen kérdésekben ítélni; hogy az ily megállapodások bármikor megváltoztathatók, hogy azok csak azokra nézve, a kiknek megállapodásai, az ügyek elintézésénél irányadók, s legfölebb követni tartoznak a míg ezen megállapodástól nem térnek el. S főleg figyelembe veendő, hogy új jogszabály alkotásának joga oly alkotmányjogi functio, mely kizárólag a törvényhozó joga s nem lehet a bíróságé s hogy a bíróságoknak nem lévén szabad másként mint törvény, törvényerejű rendelet és szokás alapján Ítélni. L. Nagy i. h. ; Zsögöd B. Fejezetek kötelmi jogunk köréből. Bpest, 1897. 264. 1. f) jegyz. A kir. Curia és kir. ítélőtáblák teljes ülési megállapodásainak gyűjteményére nézve 1. Irodalmi szakasznak Bírói határozatok cz. pontját.
