Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
620 nak követelhetésére való jogi alap megszűnik.1 Ezért nem követelhető' a kötbér, ha a szerződés teljesítése véletlen baleset, vagy a hitelező hibája miatt lehetetlenné vált, vagy ha a szerződés teljesítése minden fentartás nélkül elfogadtatott.2 VI. FEJEZET. A KÖTELMEK ÁTBUHÁZÁSA. Első szakasz. Az engedmény. 1. Az engedmény fogalma és az átruházás módja. Általánosan elfogadott szabály az, hogy az adós rendszerint tűrni tartozik, hogy eredeti hitelezője helyett, hitelezői minőségben más léphessen fel ellene, kinek irányában őt ugyanazon kötelmek terhelik, melyek az eredeti hitelező irányában fennállottak. Kivétel ezen szabály alól csak akkor áll fenn, ha a felek ezen átruházhatást kizárták, vagy a fenforgó követelés természete olyan, a mely a hitelező személyének változása esetén, magának a követelésnek tartalmát és jellegét is megváltoztatja.3 Azon ügylet s általában azon actus, a mely által a követelés ily módon átruház tátik, engedménynek (Cessio); azon személy, ki követelését ily módon átruházta, engedményezőnek; az pedig, a kire átruházta, engedményesnek neveztetik.4 Engedményezés tárgyát képezheti minden követelés,5 mely nincsen határozottan a hitelező személyéhez kötve, vagy a melyre nézve a felek megállapodása, vagy valamely jogszabály közvetlen, vagy közvetett tilalma nem zárja ki azt, pld. az által, hogy a közvetlen hitelező részére kivánja biztosítani a követelést; azért, nem engedményezhetők pld. az élelmezés, 1 L. pld. Frank i. m. 596. 1. 2 1875:37. t.-cz. 275. §.; a zürichi trv. 972. §.; szász trv. 1429. §.; drezdai jav. 125. cz.; német ptkv. 341. §.; magyar ptkv. tervezet 1046. §. — L. C. 1896 máj. 5. 30. I. G. Dtr. III. foly. VI. 53. nem állapította meg a'kötbért, mivel a munkaadó vétkessége is alapul szolgált arra, hogy a kötelezett kellő időben nem teljesítette kötelezettségét; hasonlóan 1898 máj. 24. G. 109. ú. o. XIII. 114—; a fentartás nélküli elfogadással kapcsolatos elvi tételre nézve 1. 1897 szept. 21. I. G. 204. Fabiny III. 33 (mely a concret esetben másként lett alkalmazva). 3 L. a német ptkv. javaslatához irt Denkschrift i. m. 54. s köv. 1.; s a ptkv. 399. s 400. §§.; magyar ptkv.-tervezet 1251. §. 4 Windscheid i. m. II. 233. 1.; Endemann i. m. 668. 1.; Kuhlenbeck í. m. II. 19. s 20. §§. s ott irodalom; Katona i. m. 42. §. s ott irodalom. 5 L. pld. C. 1896 jun. 15. I. G. 93. Fabiny I. 303. számszerűleg meg nem határozott összegű, a jövőben keletkező, vagy feltételtől függő követehTsekre nézve.