Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

602 Azon jogviszonyok tekintetében, melyek az ajánlatból az ajánlattevőre erednek, a következő elvek állapíthatók meg :1 1. A kellő alakban történt s a másik félnek tudomására jutott ajánlat, az ajánlattevőt kötelezi s megadja a másik félnek a lehetőséget arra, hogy akaratnyilvánítása, vagyis az ajánlat elfogadása által szerződést létesítsen.2 A forgalom biztonsága azonban megkivánja, hogy ezen kötelezettség ne tartson határozatlan időn át, s az csak vagy az ajánlattevő akarata szerint kiszabott, vagy ha e részben az ajánlattevő akarata nem nyilvánult, azon időig legyen kötelező, a mely a fenforgó körülmények, a rendes forgalmi felfogás és szokás szerint megfelelő arra nézve, hogy azon személy, a kinek az ajánlat tétetett, annak elfogadása iránt nyilatkozhassék, s ez az ajánlattevő tudomására juthasson.3 A fenforgó concrét esetben mindig figyelembe veendő, hogy az ajánlat elfogadására kiköttetett-e bizonyos határidő vagy sem, tovább, hogy az ajánlat jelenlevők vagy távollevők közt történt-e? a) Ha valamely szerződés megkötésére ajánlat tétetett, és ennek elfogadására bizonyos határidő köttetett ki, az ajánlattevő a kitűzött idő eltelte előtt vissza nem léphet, akár jelen vannak a felek, akár nincsenek. Ily kikötés hiányában az ajánlat, mely a jelenlevők között tétetik, habenhaar i. m. 493. s köv. 1.; részletesen Hasenöhrl i. m. 49. s 50. §§. s 630. 1. *) az irodalom közlése. Itt érdekes kérdések merülnek fel a távíró s távbeszélő felhasználásával kapcsolatban; 1. ide vonatkozólag pld. Meili. Das Telegraphenrecht. Züricb, II. kiad. 1873. Telegrapbenrecbt. 1885. Serafini. II telegrafo ia relatione alla jurisprudenzia civile et commerciale. Pavia, 1862; még röviden J. Wanka. Das Telegraphen- und Telephonwesen in Österreich. Wien, 1896. 29. 1. 1 Itt figyelembe vehető a kereskedelmi törvény s az európai tételes törvények rendelkezései, s az ezen alapokon kifejtett joggyakorlat. 2 A római jog szerint az ajánlattevő ajánlatát visszavonhatja bármikor, a mielőtt az el lett fogadva; 1. Windscheid II. 159. 1.; Hasenöhrl i. m. 635. s köv. 1.; Nagy i. m. II. 144. s köv. 1. így még a szász trv. 816. §. s a zürichi trv. 905. §. — A szöveg helyes álláspontján áll az osztr. ptkv. 862. §.; a porosz LE. I. r. 5. cz. 91. §.; a bajor jav. 10. cz. s a drezdai jav. 45. cz.; német ptkv. 145. §.; a magyar ptkv.-tervezet 933. §.; s a magyar 1875:37. t.-cz. 314. §. Indoka ennek, hogy azon személy, a kivel szemben az ajánlat tétetett, a legnagyobb bizonytalanságba juthatna, ha az ajánlat bármikor visszavonható lenne. 3 Itt nem lehet az 1875 : 37. t.-cz. 314. §. merev alkalmazásáról szó, mert a mindennapi élet berendezése nem olyan, hogy mindenben kövesse a gyorsabb mozgású s egyenesen erre berendezett kereskedelmi forgalmat. Ha pld. valaki azt hallja, hogy valamely vidéki birtokos lovakat keres, neki néhány lovat ajánl, a nélkül, hogy súlyt helyezne arra, hogy sikerül-e neki azon lovakat eladni vagy sem ? akkor nincs érthető oka annak, hogy miért kellene azon félnek —, kinek az ajánlat tétetett —, a jól berendezett kereskedő gyorsaságával sietnie a válaszszal; ha csak a közönséges felfogás szerint még megfelelő idő alatt válaszol. A kereskedelmi és közönséges forgalom ezen eltérésének, épen ezen kérdésben gyakorolt eltérő hatására s az eltérő szabályozásra 1. Hasenöhrl i. h. 642. s köv. 1.