Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
596 kötelezettséget vállalnak.1 Az általáuos magánjogban, jogszabályból származó egyetemleges kötelezettségnek gyakorlatilag legfontosabb esete a tiltott cselekmények folytán származó kártérítési kötelezettség ; 2 továbbá ily egyetemlegesség áll be, habár bizonyos korlátolással, öröklés esetén; a készfizető kezesség minden esetében; 3 valamint az újabban készített lakbérszabályok értelmében, a közös háztartásban élő házastársakra nézve, a bér és járulékai tekintetében.4 Az egyetemlegességi viszony jogi természetét illetőleg még következők említendők meg. Ha az egyetemleges hitelezők egyike az adóssal, vagy a hitelező az egyetemleges adósok egyikével újítási szerződésre (novatio) lép, az egyetemlegességi jogviszony a többi hitelező, illetőleg adósra nézve is megszűnik. Az egyezség azonban a többi hitelező, illetőleg adósra nézve csak akkor bir hatálylyal, ha az a kötelem teljesítésére van irányozva.5 Ha valamely hitelező a saját személyét illetőleg követelési jogáról lemond, ennek a többi hitelező jogára befolyása nincs ; valamint ha a hitelező az egyetemlegesen kötelezett adóstársak egyikének irányában követelési jogáról lemond, ez a többi adóstárs egyetemlegességi jogviszonyán mit sem változtat ; 6 azonban az ily elengedés azt, kinek részére történt, fel nem menti az alól, hogy a kötelmet teljesítő adóstárs ő ellenében viszkereseti jogát érvényesíthesse. Az egyetemleges hitelezők egyike ellen csak azon kifogások érvényesíthetők, melyek az adóst ő ellene személyileg, vagy az egyetemleges hitelezők mindegyike ellen illetik ; valamint az egyetemleges adós is csak azon kifogásokkal léphet fel, melyeket a hitelező ellen ő maga, vagy az adóstársak mindenike van jogosítva érvényesíteni. Tehát egyik egyetemleges adóstárs a perbe nem vont másik adóstárs viszonkövetelését, vagy azon adóstársat saját személyére nézve megillető más kifogásokat érvényesíteni nincs jogosítva.7 1 1875 : 37. t.-cz. 268. 5. s 1. Nagy i. m. II. 121. §. 2 L. pld. 1884:16. t.-cz. 20. §.; 1894:12. t.-cz. 111. 8. — C 1876 decz. 20. 12556. Dtr. XVII. 44. 3 Az európai törvények legnagyobb része szerint az örökösök egyetemlegessége csak addig áll fenn, míg a hagyaték fel nem osztatott. Hazai°jogunk szerint az örökösök örökrészük erejéig a hagyaték felosztása után is egyetemlegesen felelősek maradnak. Készletesen 1. az öröklési jogban. A készfizető kezességre 1. pld. C. 1886 szept. 2. 3412. Márkus I. kiad. I. 417. 4 L. pld. bpesti lakbérszabályok 27. §. 5 L. ezen és az egyetemleges kötelezettséget megszüntető további okokra nézve Hasenöhrl i. h. 11. §. III. s Nagy i. m. II. 49. 1. ») jegyz. L. a Márkus I. kiad. I. 421. 1. közölt bpesti árú- s értéktőzsde hat.; 1. azonban C 1872 ápr. 24. 2415. Dtr. VIII. r. f. 160., mely szerint nem szűnik meg az egyetemleges kötelezettség azért, mert a hitelező a lejárt kamatokról kötelezvényt íogadott el az egyetemlegesen kötelezett adósok egyikétől. r» Valamely adóssal megállapított elengedés csak akkor hat a többi adósra, ha a szerződők az egész kötelezettséget meg akarták szüntetni • f <rV a nemet ptkv. 423. §.; s a magyar ptkv. tervezet 1218. §. L. szász trv. 1027. §.; zürichi 941. §.; drezdai jav. 12., 13. cz • bajor
