Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

580 Hy vétkesség esete forog fenn, ha valaki reábízott idegen pénzt saját czéljaira fordít; továbbá, ha valaki tudva tartozatlan fizetést fogad el, s általában valamely tőkének roszhiszemtí, vagy jogszerűtlen birtoklása esetén. Hasonlólag a számadásra kötelezett is, ha számadását kellő időben be nem nyújtja, ebbeli vétkessége miatt a kezelése alatti pénztári maradvány után kamatfizetésre kötelezendő.1 A hitelezési ügyletekből folyó kamatok 3 év alatt, ellenben más kamatok a rendes 32 évi elévülési határidő alatt évülnek el.2 ' "Azonban a már megítélt, illetőleg bíróság előtt kötött egyezségben megállapított kamatok — még ha hitelügyletből erednek is — nem a kamat, hanem az ítélet által megállapított követelések elévülési szabályai alá esnek.3 Hl. FEJEZET. A KÖTELMI JOG TARTALMA. 1. A kötelmi jog tartalma általában. A kötelmi jog tartalma alatt azon jogszerű hatalmat értjük, mely a jogosítottat a kötelezett ellenében, — a hitelezőt az adós ellen — megilleti. Ezen hatalom általában abból áll, hogy a jogosított a kötelezettől valaminek teljesítését követelheti. E teljesítés körül többféle kérdés merül fel, mely közelebbi megvizsgálást igényel. — így : 1 L. pld. 1877 : 20. t.-cz. 103. §. 2 Az 1883 : 25. t.-cz. 19. §-a úgyan minden megkülönböztetés nélkül szól a kamatok elévüléséről, s csak a pénzintézeteknél elhelyezett betétek kamatait veszi ki — a 20. §. — ezen 3 évi elévülés alól; mivel azonban az egész törvény csak a hitelügyletek után járó kamatok tekintetében kiván szabályokat felállítani — s az uzsoráról s káros hitelügyletekről szól — azért az összefüggés szól ellene a rendelkezés általánosításának. Ezen természetes álláspont ellen azt hozzák fel, hogy a szövegezés — mely az eredeti javaslatban nem volt benn — általános fogalmazásánál fogva az ellenkező felfogásnak is nyújt alapot; azonban sok indokolatlan hátránynyal járna annak elfogadása; pld. ez a hitelezőt arra kényszerítené, hogy minden 3 év lejárta előtt pert indítson a kamatokért s költséget okozzon, bár tudja, hogy ez akkor be nem hajtható. Maga a 3 évi elévülés nem az esedékesség napjától, hanem mindig azon év végétől kezdve számíttatik, a mely évben a kamatot fizetni kellett volna; pld. ha jul. 17-én esedékes a kamat, az elévülés mégis csak deczember végétől kezdve számíttatik.— C. 1897. decz. 10.65. sz. t. ü. h. szerint csak a kölcsön-, s más hitelezési ügyletekből folyó, bíróilag meg nem itélt kamatra vonatkozik a 3 évi elévülés. — Ezzel szemben Zsögöd i. m. II. 743. s köv. 1. mindenféle kamatra kiterjedőnek találja ezen elévülést. — A magyar ptk. tervezet 1328. §. 10. mindenféle kamatra 3 évi elévülési határidőt kiván megállapítani. — A t. ü. határozattal egyezőleg helyes C. 1898. márcz. 16. 164. Dtr. III. foly. XI. 182; 1898. febr. 17. I. G. 463/97. Fabiny III. 268; — 1898 ápr. 29. G. 63. Dtr. III. foly. XII. 50; a 3 évi elévülést a hitelezett vételárhátralékra alkalmazza; így 1898 máj. 3. I. G. 61. — ú. o. 155.— s L. C. 1895. ápr. 19. 62. sz. t. ü. h.; 1899. márcz. 2. I. G. 483/98. Fabiny IV. 454. a birói egyezségre nézve.