Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
574 3. A kamat. A kamatok szolgáltatása egyfelől ellenérték a helyettesíthető dolgok bizonyos mennyiségének használatáért, másfelől a hitelezőnek megtérítést nyújt azért, mert annak, a mihez követelési joga van, használata tőle egy időre el volt vonva. Azonban nem minden ilynemű megtérítés képez kamatszolgáltatást, mert, hogy kamatszolgáltatás esete forogjon fenn,, megkívántatik a) hogy azt, mihez a hitelezőnek követelési joga van, helyettesíthető dolgoknak bizonyos mennyisége képezze, b) hogy a visszaszolgáltatás hasonnemű dologban történjék. A legfontosabbak a pénzbeli kamatok ; de ezeken kívül másneműek is léteznek.1 A kamatszolgáltatásra való kötelezettség nem következik önként a tőkeszolgáltatás kötelezettségéből; e kötelezettségnek különösen meg kell állapítva lennie, azt vélelmezni nem lehet.2 A megállapítás vagy a felek között létrejött jogügyletben vagy a törvényben lelheti alapját, mely utóbbi esetben a kamatok törvényes kamatoknak neveztetnek.3 A kamatszolgáltatásra való kötelezettség, főkötelezettséget feltételez ; azonban a kamatszolgáltatási kötelezettség a főkötelezettséghez különböző viszonyban állhat; a mennyiben lehet, hogy a kamatszolgáltatás, bár főkötelezettségtől függő, önállólag létező kötelezettséget képez, vagy hogy lönös fokait is ismeri. L. Nagy i. m. II. 53. s köv. 1. útal arra, hogy az elérhető nyereség, a szabály szerint nyerészkedésre irányuló kereskedelmi forgalomban inkább vétetik számításba, mint az általános magánjogi forgalomban. — Azonban más törvényeinkben is kifejezésre jút azon szabály, hogy a kártevő az elmaradt haszonért, keresményért is köteles megtérítést nyújtani a vétkesség által okozott kár esetében. így 1878:5. t.-cz. 292., 311. §§.; 1874 : 18. t.-cz. 4. §. Ez azonban nem zárja ki és a jogi s mindennapi élet egyenesen utalnak arra, hogy az érdek megtérítésnél a kártevőnek személye s egyéb fenforgó körülmények is mérlegelés tárgyává tétessenek ; 1. 572.1. 5. jegyz. L. még a német ptkv. 254. §., mely oly esetben, a midőn a károsult vétkessége is közrejátszott, — még a megtérítésre való kötelezettséget is, s nemcsak annak mértékét s terjedelmét teszi függővé a fenforgó körülményektől s attól, hogy mennyiben idézte elő a másik fél cselekménye, vagy mulasztása a kárt; ezen eseten kívül a vétkesség mértéke nem játszik szerepet a kártérítés megállapításánál — 1. 249. s köv. *j§. —; így a magyar ptkv. tervezet 1141. s 1138. §§. 4 L. Windscheid i. m. II. 37. §.; Hasenöhrl i. m. 298. s köv. 1.; Sághy 1. m. 290. s köv. 1. — Az itt említett Íróknál nincs kiemelve az, hogy a kamat ellenérték az adós általi használatért, azonban Frank i. m. 658. L épen azt emeli ki, hogy az adós, a ki más pénzét a maga hasznára fordíthatja,, ezért bizonyos ellenértéket — szerinte haszonbért — fizet, s ez a kamat; ellenben a Dec. 18. de liquid. deb., a másik oldal, illetőleg az van kiemelve, hogy a kamat azért jár, mert a dolog gyümölcsei ós jövedelmei el voltak vonva a hitelezőtől. — A nem pénzbeli kamatokra nézve 1. 1877 -8 t -cz 2. §.; C. 1898 jun. 21. G. 154. Dtr. III. foly. XII. 219. 2 L. 1647 : 144. t.-cz. s Dec. 10. de liquid. deb., a melyekre útal Frank i. m. 659. 1. 3 Az elsőket önkéntes kamatoknak (usurae voluntarise), az utóbbiakat, szükségszerű kamatoknak (usuras necessariae) is szokás nevezni. L. Stubenrauch i. m. II. 176. 1.
