Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

564 vagy meghatározása a biró által, a fenforgó körülményekből merített belátása szerint történik.1 Tökéletesen határozottnak az oly kötelem mondható, a melynél, ha az valamely nem helyettesíthető dolog szolgáltatásából áll, ezen dolog egyedileg meg van jelölve ; ha pedig helyettesíthető dolgok szolgáltatására irányul, azok legalább mennyiség, mérték, szám vagy súly és minőség szerint meg vannak határozva. Ellenben az úgynevezett vagylagos (alternatív) kötelmek, továbbá azok, melyek valamely csupán faj (genus) szerint meghatározott dolog szolgáltatására irányulnak, valamint azok, melyek csak valamely nem és mennyiség, de nem egyszersmind minőség tekintetében meghatározott dolgokra vannak irányozva, más szempont alá esnek; és miután ily esetben a szolgáltatás miként teljesítésére nézve kételyek merülhetnek fel, ezeket külön kell figyelembe venni. a) A vagylagos (alternatív) kötelmek. Vagylagos kötelemnek azt nevezzük, melynél fogva két vagy több egyenként meghatározott szolgáltatás közül — valamely személynek választása szerint, — az egyik, vagy a másik teljesítendő.2 Ha arra nézve, hogy a választás joga kit illessen, a szerződésben nincs határozott intézkedés, a választás az adóst illeti.3 Azonban a szerződő felek a választást a hitelezőre, vagy harmadik személyre is bizhatják. 1 Határozatlan szolgáltatásnak megállapítása bízható harmadik személyre is ; 1. pld. német ptkv. 317—319. §§. s magyar ptkv. tervezet 966—968. §§. — A törvény által eszközölt meghatározás példájaként említhető az 1875 : 37. t.-cz. 321. §., a mely szerint az adós középfajú és minőségű árút tartozik szolgáltatni, ha az áru faja s minősége iránt közelebbi meghatározás nem történt. Azon beláthatlan sokaságú esetek közül, a melyekben a határozatlan szolgáltatást a bírónak kell a jogszabály által megállapított alapon megállapítania, példaképen említhetni a női-, vagy gyermektartást — 1894 : 31. t.-cz. 90—95. §§. —, a hol a biró pld. a férj társadalmi állásának, vagyoni állapotának s a nő jövedelmének figyelembe vételére köteles. —• Szerződési kötelmeknél a hitelező feladata gondoskodni arról, hogy igényének tartalma biztos kifejezésre jusson ; mert a mi kétes, az nem tekinthető kötelezettségnek ; így Endemann i. m. 504. 1. ; Kuhlenbeck i. m. II. 22. 2 L. Sághy i. m. 8. §.; Zsögöd i. m. II. köt. XIII. fej.; Katona i. m. 47. s köv. 1.; Endemann i. m. 508. 1. x) jegyz. irodalom; Kuhlenbeck. i. m. II. 25. s köv. 1.; s ennek példájaként 1. 1881 : 60. t.-cz. 219. §., mely szerint az adós ^ bizonyos ingó vagyonnak, vagy határozott fajú ingók bizonyos mennyiségének átadására, avagy azok készpénzbeli egyenértékének fizetésére köteles. 3 így az osztr. trv. 656. és 906. §§.; drezdai jav. 7. cz.; Code Napóleon 1190. Art.; szász ptkv. 697. és 2493. §§.; zürichi tkv. 986. §.; bajor javas. 250. cz. Két kivétel felállításával a porosz LK. is így. I. r. 5. cz. 274. §.; német ptk. 262. §. szerint kétely esetén az adóst illeti a választás joga; ezzel egyez a magyar ptkv. tervezet 1129. §. — Az 1881 : 60. t.-cz. — előző jegyzetben id. — 219. §-a, speciális esettel kapcsolatban mondja úgyan ki azon szabályt, hogy a választási jog első sorban az adóst illeti, azonban