Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

565 Ha a választási jog az adósra vagy a hitelezőre van bizva, az nem tartozik a legszemélyesebb jogok közé s azért átmegy azok általános és részleges jogutódaira, tehát az engedményesre is. Ellenben ha a választás harmadik személyre van bizva, ez mint meghatározott személyre ruházott, s az ő benne helyezett személyes bizalom kifolyását képező' legszemélyesebb jog, annak örököseire át nem száll. Ha tehát az ily megbizott harmadik személy a választás előtt elhal, vagy a választásra vonatkozó megbizást el nem fogadja, akkor maga a kötelem hatályát veszti, — hacsak nem igazolható, hogy a kötelem hatálya független ezen választástól —; mert a harmadik személy kijelölése személyes bizalom kifolyása lévén, a felek egyikét sem lehet arra kényszeríteni, hogy valakit, akár a birót is, annak helyetteseként elfogadjon.1 A fennálló választási jogot, a hitelező — ha ez őt illeti — a végrehajtásig, az adós a kötelem teljesítéséig eszközölheti.2 azért abban mégis az általános szabály jut kifejezésre, a mennyiben a §. azon alapgondolaton nyugszik, hogy a kötelezett választhat a reá nézve eredetileg szabad több lehetőség közül, s ezt a lehetőséget fentartja még azon időre s •esetre is, ha a kötelezettség teljesítése már birói Ítélet tárgyát képezi, s épen ezen választási jogot korlátolja olyképen, hogy időhatárhoz köti, a melyen túl az már nem érvényesíthető. L. különben C. 1885. febr. 12. 723/84. Márkus I. kiad. I. 576. 1. szerint az adós arra kötelezte magát, hogy vagy a rothadt szalmát egészségessel kicseréli, vagy a rosz szalmát meghatározott áron visszaveszi; ily vagylagos kötelezettség esetén az általános jogelvek szerint a választási jog a kötelezett felet illeti. 1 Ez a drezdai jav. II. ez. álláspontja; s így a római jog is. Ezzel ellenkező nézetben van Sághy i. m. 129. L, ki a bajor javasl. EL r. 362. cz., s osztr. ptkv. 659. §. szabályát tartja helyesnek. — Itt a vélelem a hatálytalanság mellett állhat csak, a mely csak akkor nem érvényesülhet, ha a concret esetben esetleg bizonyítható, hogy a felek kifejezetten és föltétlenül érvényesíthető és teljesítendő kötelmet akartak létesíteni, a mikor azután lehetetlen a felek akarata ellenére azt hatálytalannak kijelenteni, a mikor talán a bírónak a választási jognak — a harmadik helyett való — érvényesítésére positiv támpontjai is vannak. Ezzel szemben nem lehet követelni a concret esetben annak külön bizonyítását, — mint Sághy i. h. ; Apáthy. Kötelmi jog általános indokolás 99. s köv. 1. —, hogy a harmadik általi választás képezi a kötelem érvényességének feltételét. — A német ptkv. 319. §. szerint Ítélet pótolja a harmadik személy méltányos mérlegelésére bizott választást, ha az ezen választást nem eszközölheti, vagy nem akarja eszközölni, vagy halasztgatja ; ellenben a szerződés hatálytalanná lesz, ha a választás eszközlése valamely harmadik személynek szabad tetszésére bízatott, s ennél állnak elő a jelzett körülmények ; a hagyományoknál L 2154. §-t. — Ezekkel egyez a magyar ptkv. 966. s 1901. §§.— 2 Sághy i. m. 130. 1. — Az 1881 : 60. t.-cz. 219. §. szerint bizonyos ingó vagyon, vagy határozott fajú ingók bizonyos mennyiségének 'átadására, vagy azok készpénzbeni egyenértékének megfizetésére szóló Ítéleteknél, a kötelezett alperes csak a teljesítési határidő alatt választhat, ez után a jog a hitelezőt illeti — hacsak magában az ítéletben nincs más intézkedés —. A német ptkv. 264. §. szerint a végrehajtás megkezdéséig az adós választhat, azután a hitelező ; de a míg a hitelező teljesen vagy részben meg nem kapta a választott szolgáltatást, addig az adós a kötelezett szolgáltatások másika által szabadulhat a kötelezettség alól; a választásra jogosult hitelezőnek, ha