Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

555 szerint 1. a sértett fél indítványára, kihágás miatt 200 koronától 600 koronáig, — s 2 éven belüli ismétlés esetén ezen felül még két hónapig terjedhető elzárással is büntethető a védjegybitorló ; e mellett a sértett fél kívánatára, az utánzásra szolgáló készülékek s eszközök hasznavehetetlenné teendők ; az utánzott védjegyek s megjelölések készletei megsemmisítendők ; s az ítélet az elitélt költségén közzéteendő; 2. á magánjogi kártérítési követelés 5000 frtig, a bűnvádi eljárással kapcsolatban, a büntető biró előtt is indítható ; azonban összegre való tekintet nélkül — s a büntető eljárástól függetlenül — a polgári bíróság előtt érvényesíthető az ; 3. a» közigazgatási ügyút arra nézve vehető igénybe, hogy megállapíttassék, vajon megillet-e valakit bizonyos védjegy kizárólagos használati joga? továbbá ezen jog elsőbbségének s átruházásának kérdéseiben, s arra nézve, hogy a lajstromozott védjegyet harmadik személy, más árúnemben használhatja-e ? 1 Az osztrák állampolgárok, a magyar állampolgárokkal egyenlő védelemben részesülnek ; egyes más külföldiek védjegyeinek oltalmára nézve, több állammal fennálló nemzetközi szerződés és egyezmény tartalmaz rendelkezéseket.2 3. A saját képmáshoz való jog.3 Már a képzőművészeti alkotásokon, valamint a fényképeken fennálló szerzői jognak tárgyalásánál érintve lett az, hogy valamely személynek megrendelésére, ő róla vett s bármely műfajban s fényképben előállított 1 Ad. 1. 1. 1895:41. t.-cz. 8—11. §§. s 1890:2. t.-cz. 25. s 27. §§. Az eljárásra a kir. jbiróság bir hatáskörrel; 1. itt pld. C. 1896 szept. 2. 5886. Dtr. III. foly. VI. 273., mely a kihágás elévülése miatt felmentő határozatot hozott; ad 2. 1890: 2. t.-cz. 27. s 28. §§. A polgári úton érvényesített kárkövetelésre nézve az 1893: 18. t.-cz. 1. §. 1., 4. s 5. korlátai között a kir. jbiróság, más esetekben a kir. törvényszék bir hatáskörrel ú. o. 2. §. 4.; ad. 3. 1890:2. t.-cz. 29. §. ; ezen kérdésekben a kereskedelemügyi miniszter bir hatáskörrel; 1. példaképen keresk. min. 1896. aug. 26. 50552. sz. rend. Dtr. III. foly. VIII. 354. 1. 2 L. 1878 : 20. t.-cz. XVII. cz. s 1887: 24. t.-cz. — A nemzetközi szerződések s egyezményekre 1. Nagy i. h. 131. 1. 31 jegyz. következő összeállítását: Belgium — 1880: 22. t.-cz. —; Brazília — 1887: 39. t.-cz. — ; Dánia — 1888 : 16. t.-cz. — ; Egyesült-Államok — 1872 : 14. t.-cz. — ; Francziaország — 1884:6. t.-cz. —; Nagy-Britannia — 1876:49. t.-cz. —; Németalföld — 1887 : 40. t.-cz. — ; Németország — 1892 : 4. t.-cz. —; Olaszország — 1892 : 6. t.-cz. —; Oroszország — 1875:11. t.-cz. —; Portugallia — 1872:5. t.-cz. —; Románia — 1893:24. t.-cz. —; Spanyolország — 1881:16. t.-cz., illetőleg az 1900:21. t.-cz. —; Svájcz — 1886:9. t.-cz. —; Szerbia 1893:20. t.-cz. —; Svéd-Norvégország — 1880 : 16. t.-cz. — ; Bulgáriára nézve 1897 : 19. t.-cz. in. külön egyezmény kötése lett megállapítva; addig a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet irányában alkalmazott bánásmódot biztosították a szerződők egymásnak. 3 L. H. Keyszner. Das Becht am eigenen Bilde. Berlin, 1896. igyekszik ezen jogot kifejteni.