Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
553 A névnek különös neme, az ipari vagy kereskedői név, a czég, a melynek az ipari és kereskedelmi forgalomban ugyanazon szerepe és jelentősége van, mint a polgári névnek a közönséges életben.1 Ezen ipari s kereskedői név, a czég az iparosnak s kereskedőnek az üzletre vonatkozó neve, e melynek tehát az üzleti életben ugyanoly megítélés alá kellene esnie, mint a közönséges névnek a polgári életben. Azonban a különös életkör speciális követelményeinek megfelelőleg, ezen ipari s kereskedői név a kereskedelmi törvény által különös szabályozást nyert. Ebből itt csak annyit kell érintenünk, bogy a czégvalódiság elve, mint legelső kellék, azt követeli meg, hogy az üzleti életben senkinek se legyen olyan neve, a mely épen azon név-, czég viselője tekintetében tévedésre vezethetne ; továbbá nem szabad egy czégnek ugyanazon helyen, vagy községben már létező s a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetett czéggel azonosnak lennie, azért a hasonló nevű kereskedő czégét csak oly hozzátétellel, s egyáltalában csak oly módon használhatja, a mely azt a már bejegyzett czégtől világosan megkülönbözteti.2 A czég jogosulatlan használata, a czégbitorlás ellenében peren kivüli és peres úton érvényesíthető védelemnek van helye ; előbbi abban áll, hogy a czég bejegyzésére illetékes törvényszék a bitorlót a jogosulatlanul használt czég elhagyására 500 frtig terjedhető pénzbirsággal kötelezheti; az utóbbi pedig abban áll, hogy a sértett fél a bitorló ellenében keresettel kérheti, hogy az a czég további használatától 500 frtig terjedhető pénzbirság terhe alatt eltiltassék, azonkívül a czégbitorlás által okozott kárának megtérítését is kérheti.3 E mellett az ily ipari s kereskedői név, czég s czímer részére -— szűkebb körben — büntetőjogi védelem is van biztosítva, a mennyiben mint kihágás 200 koronától €00 koronáig, ós két éven belüli visszaesés esetén ezen felül még 2 hónapig terjedhető elzárással is büntethető az, a ki valamely termelőnek, iparosnak, vagy kereskedőnek czégét, nevét, czímerét használja árúinak megjelölé«redeti megszerzése stádiumában nyújthat a meglevő névnek védelmet; a criminalis védelem is csak annyiban jöhet szóba, a mennyiben a névbitorlás — mint kihágás ellen — lehet szó kisebb hatályosságú preventív sanctióról. Nálunk ily büntető rendelkezések nem állanak fenn; mert az 1879 : 40. t.-cz. 43., 72. §§. nem valamely névnek védelmét czélozzák; Kmety i. m. 109. §. a névhez való jog védelmét közigazgatási útra tartozónak látszik tartani. — Az 1894 : 31. t.-cz. 94. §. — melyről 1. részletesen a házassági jogban — a nőnek férje nevéhez való jogát magánjogi szabályok alá helyezi és magánjogi perútra útalja. — A német ptkv. a nőnek férje nevéhez való jogának külön szabályozásán kívül — 1. 1577. §. — 12. §-ában a névhez való jog általános szabályát állítja fel, melyhez járul ezen jog megsértése esetén a tiltott cselekményből folyó kötelezettség is. — A magyar ptkv. tervezetre nézve 1. 88., 89., 92. s ezzel kapcsolatos §§. 1 Részletesen 1. ezen kérdésre nézve Nagy i. m. 25—29. §§.; 1. még Olshausen i. m. 2 1875:37. t.-cz. 10—14., 17. §§.; 1. még a czégvalódiság biztosítása tekintetében 1884 : 17. t.-cz. 58. s 157. §§. 3 1875 : 37. t.-cz. 21., 22. s 24. §§. L. erre nézve Nagy i. h. 119. s köv. 1.
