Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

552 2. A névhez és a jegyeken való jog. A mai társadalmi s állami rend parancsa az, hogy a társadalom s állam minden tagja birjon valamely határozott névvel. Ez semmi egyéb, mint jel, jegy, mely megkülönbözteti az egyest minden mástól, a családot minden más családtól, s a család egyes tagjait egymás között. A mindennapi életnek, a társadalomnak, az államnak, a jogrendnek szüksége van ezen jegyre, mely a legrövidebb, legjellemzőbb, legkönnyebben értékesíthető és mégis — majdnem kizárólag —• a legbiztosabb eszköz az egyes személy és a családi hovátartozás felismerésére és biztosítására. Jel és jegy a név épen úgy, mint megkülönböztető jel és jegy volt a czímer, az öltözék, a név kifejlődése előtti időkben ; amazoknak épen úgy volt közrendészeti, társadalmi és jogi szerepe, mint ma a névnek. A névben úgyanis a név viselőjének egész személyisége adva van, a mennyiben a névben annak viselőjét látjuk magunk előtt, a magánjogi jogviszonyokban túlnyomólag a név személyesiti a jogügylet alanyait, a szerződő személyeket; s a jogviszonyok, a forgalom a névben találják könnyű és biztos mozgásuk egyik leghatásosabb eszközét; mert a névnek hiányában, a személy biztos megjelölése minden esetre csak nagyobb nehézségekkel, körülményesebb körülírással történhetnék meg. Azonban épen azért, mivel a név mindig csak jel, külső ismertető eszköze valamely személynek, épen azért mindig maga a személyiség szerepel ott, a hol valamely jogviszonyban a névvel találkozunk. Épen azért a név védelme az egész személyiségnek védelme.1 Ezen védelem csak magánjogi lehet és a következő formákban érvényesülhet : a) a biró megállapítja prsejudicialis Ítélettel, hogy valamely meghatározott név bizonyos személyt jogszerűen megillet vagy nem illet meg ; b) az actio fnegatoria eltiltja azt, hogy a bitorló a vitás nevét viselje s a jövőben annak viselését végrehajtás útján is kizárja ; c) az actio)injuriarum, a név jogtalan használata által okozott jogsérelemért a múltra Sezve elégtételt nyújt, még pedig úgy a tényleg okozott károkért kártérítést ad, mint az okozott jogsérelemért az ideális elégtételt s a jogsértés ismétlése elleni biztosítást is nyújt.2 1 L. Reiner János. A névhez való jog. Jogi dolgozatok i. m. s ott 25. 1. irodalom is. L. még Gierke i. m. 83. §. s u. o. 1) jegyz. irodalom; R. Hermann. Ueber d. Recht d. Namensführung und d. Namensánderung. Archív f. civil. Praxis 45. köt.; J. Kaserer. Über d. Personen-Naruen und derén Anderung nach österreichischen Gesetzen. Wien, 1879.; Kohler. Das Individualrecht als Namenrecht. Arch. f. B. R. V. 1. s köv. 1.; M. D. Dalloz. Repertoire methodique et alphabetique de Legislation etc. 1885. V. Nom. Prenom.; H. Lansel. Le Nom en droit civil Lausanne, 1892.; Stückelberg i. m.; Th'. Olshausen. Das Verháltniss d. Namensrecht zum Firmenrecht. Berlin, 190o". s ott irodalom. 2 Reiner i. ért., a hol a vallás- és közoktatásügyi min. 25233/891. sz. rendeletével szemben van kimutatva, hogy a név tulajdonképi védelme csak magánjogi lehet; a közigazgatási út csak a névnek valamely harmadik általi