Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

551 Viszont az, a ki a bitorlási keresettől tart, a szabadalmi hivatal birói osztályánál kérheti annak megállapítását, hogy az általa használt tárgy vagy eljárás nem ütközik azon szabadalomba, a melyet ő a kérelemben megjelölt.1 4. Az ipari készítményekre vonatkozó szerzői jog.2. Ugyanazon okok, a melyek az irói műveknél, a képzőművészeti alkotásoknál vagy a találmányoknál szükségessé teszik az irói-, vagy képzőművészeti alkotás szerzőjének, valamint a feltalálónak megvédését az ellen, hogy az ő szellemének, művészetének alkotását, vagy az ő újat teremtő gondolatát más felhasználhassa, értékesíthesse, — ugyanazon okok teszik szükségessé azt is, hogy az ipari alkotások, eredeti iparkészítmények szerzői, hasonló védelemben részesüljenek. Azon személy, a ki oly mintát vagy mustrát készít, a melyet valamely iparágban felhasználni, utánozni, alkalmazni, szóval iparilag hasznosítani lehet, azon minta vagy mustra szerzője gyanánt jelentkezik, s épen azért a szerzői jog az, a melyet itt is meg kell védeni. Ezen ipari szerzői jog, vagyis a mustra és minta védelmének előfeltétele az, hogy a minta vagy mustra azon kereskedelmi- és iparkamaránál letétessék, s bejegyeztessék, a melynek területén a mustra vagy minta készítője lakik, vagy az annak használására jogosult vállalat fekszik. Az ekként bejegyzett mintát s mustrát, annak szerzője 3 évigjüzárólag használhatja, s a mustrák, minták s rajzok jogosulatlan utánzása 25 írttól 500 frtig terjedhető pénzbirsággal, illetőleg 1 héttől 3 hónapig terjedhető fogházzal büntethető.3 E mellett a minta vagy mustra jogosulatlan utánzója az okozott kárért kártérítéssel tartozik.4 1 1895 : 37. t.-cz. 57. §. 2 L. pld. Gierke i. m. 92. §. 3 Az 1884 : 16. t.-cz. 66. §. az iparkészítményeket kizárja a szerzői jogról szóló törvény védelme alól. Az irányadó szabályokat az 1858 decz. 7-én, az iparüzleti termeivényekre szolgáló mustrák és minták védelme tárgyában kiadott nyiltparancs tartalmazza. Ezt az Ausztriával kötött s az 1878:20. trv.czikkbe iktatott s az 1887 : 24. t.-cz. által meghosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség fentartotta; sőt a midőn az 1893 : 41. t.-cz. a szabadalmakra, ipari mustrákra és mintákra vonatkozó közösséget megszüntette, ezzel még nem szüntette meg és érvényben hagyta az addig fennállott szabályokat mindaddig, a míg ezekre nézve új törvényes szabályok életbe nem léptek. L. e részben Fésűs F. A magyar közigazgatás kézikönyve. III. kiad. Bpest, 1887. 187. §. L. még a kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868 : 6. t.-cz. 3. §. d). Ezen helyen ki kell emelni, hogy nem szabad a védjegyek részére biztosított védelmet ezen helyen tárgyalni — mint azt pld. Schwarcz G. teszi ezen munka IV. kiadásában — ; mert a védjegyen való jog — lényege szerint — csak bizonyos meghatározott jegyen fennálló jog; ellenben a minták és mustrák feletti jog valóságos szerzői jog, annak egyik formája. — A mustrák s minták oltalmának Ausztria és Magyarország közötti viszonyosságra nézve 1. 1893 : 41. t.-cz. 4 Az ily kártérítési keresetekre nézve az 1893 : 18. t.-cz. 1. §. 1., 4., 5. korlátai között a jbiróságok, különben pedig a törvényszékek birnak hatáskörrel. — U. o. 2. §. 3. —.