Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

550 már az ily használatra jogot nyert személy ezen használati jogot csak akkor ruházhatja át másra, ha a tulajdonos ezt neki kifejezetten megengedte. Azonban a csak ideiglenes oltalomban részesülő szabadalmat csak az üzlettel együtt lehet átruházni.1 A találmányon való jog több személyt is illethet, s ennek következtében lehetséges, hogy a szabadalom több személynek adatott vagy később többre lett átruházva; ily esetben ezen személyek — más megegyezés hiányában — egyenlő részek szerinti tulajdonostársaknak tekintendők, s mindenik szabadon rendelkezik része felett; azonban harmadik személynek csak közös egyetértéssel engedhetnek használati s gyakorlatba vételi jogot.2 A szabadalom a bejelentéstől számítottUö^éyie engedélyeztetik ; ez maximalis időtartam.3 A találmánynak — hogy szabadalom tárgyát képezze —, újnak s iparilag értékesíthetőnek kell lennie ; 4 azonban vannak oly találmányok, a melyek egyáltalában még ezen előfeltételek mellett sem nyerhetnek szabadalmat, pld. mert gyakorlatba vételük törvénybe, rendeletbe, közerkölcsbe ütközik; tudományos tantételre s elvekre, élelmi czikkekre vonatkozik.* A szabadalom tárgyának a tulajdonos engedélye nélkül való előállítása, forgalomba hozatala, tiltott módon használása úgy, hogy ez által a tulajdonos joga tudva sértetik, szabadalombitorlást képez; és mint kihágás büntető úton — a kir. járásbíróság által — pénzbüntetéssel, s két éven belüli ismétlés esetén ezen felül még elzárással is büntethető. E mellett az utánkészítésnek vagy utánzatnak bizonyult tárgyak vagy alkatrészek elkobozandók, azon eszközök s készülékek, melyek kizárólag a bitorlás végrehajtására szolgálnak, ezen czélra használhatatlanokká teendők ; 20,000 koronát meg nem haladó kártérítést a büntető biró is megítélhet ; s e mellett az Ítélet az elitélt kérelmére hirlapilag közzéteendő. Azonban mindez csak a sértett kérelmére mondható ki, azonban a sértett e helyett polgári bíróság — még pedig a kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság — előtt, kérheti a bitorló ellen szabadalmi jogának elismerését, a bitorlás megszüntetését és a kártérítés megállapítását.6 1 1895 : 37. t.-cz. 8., 10. s 12. §§. 2 ü. o. 11. §. 3 U. o. 17. §.; lehet azonban, hogy kevesebb időre kéri a feltaláló. * Szakolczay. Az újdonság kérdése i. ért.; Lévy i. m. 9. s 10 §§. 5 1895:37. t.-cz. 1., 2. §§.; a 3. §. oly eseteket említ, a melyek feníorgása esetén a találmányt nem lehet újnak tekinteni ; ilyenek, ha a találmány már nyomtatványok, kiállítás, használat folytán annyira ismeretes, hogy szakértők azt használhatták; vagy ha már szabadalom tárgya volt. Azonban a 100 év előtti közzététel, vagy használat már nem jön tekintetbe.— Azonban a bejelentés alkalmával a szabadalmi hivatal a találmány úi voltát nem teszi hivatalból vizsgálat tárgyává. — u o 33 § VTT7 a6Qn1895 : 37- *•-<». VIII. fej. - C. 1899. ápr. 18.' 3543. Dtr. ÜL foly. XIV. lüö. nem büntethető, a ki ellen nincs bizonyítva, hogy tudomással birt arról, hogy a forgalomba hozott tárgyra, a panaszos szabadalommal bir; 1899 nov. 30. 6188. U. o. XVI. 259. —