Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
539 1. A szerzői jogok. A szerzői jogok, az alapul szolgáló tárgyak különféleségc szerint négy főcsoportra oszthatók: 1. az írói műveken, % a képzőművészet alkotásain, kai, a melyek a személyiségűek csak kifolyásai: így Neustetel. Der Büchernachdruck nach röm. Eecht betrachtet 18:24; Bluntschli. Das Preus. Recht L 46. §.; Dambach. Die Gesetzgebung betr. d. Urheberrecht. 12. 1.: Dahn. Kritisehe Yierteljahresschr. 1858. 356. s köv. 1. A német ptkv. ide vonatkozólag a személyről szóló részben tartalmaz rendelkezést a névhez való jogra nézve — majd a családjogban s a tiltott cselekmények között is ; a svájczi és magyar ptkv. tervezete a személyiség védelme czímén szabályozzák azt, ezenkívül a családjogban s elvileg a magyar tervezet a tiltott cselekményekről szóló részben is tartalmaznak ide vonatkozó rendelkezéseket. — Csakhogy ezen felfogásokkal szemben arra kell gondolni, hogy ezeknél mindig, pld. a szerzői jogoknál a jog tárgyát a személyiségnek valamely concret alkotása képezi, mely különvált a személyiségtől: a személyiség nem lehet a jognak tárgya, hanem csak előfeltétele; L még fent 158. s köv. 1. — A 2i alatti felfogás képviselői közül 1. különösen Mandry. Der civilrechtliche Inhalt i. m. 52. §. ; s most IV. kiad. Mandry—Geib i. m. úgyanígy: e szerint a jog tulajdonképeni tartalma a tilalomra való jogosultság s nem a dolog feletti uralomban áll; a dolog, ha egyáltalában figyelembe jön, csak mint olyan terrénum szerepel, a melyen a tilalmi jogosultság hatályossá lesz; a kötelmi jogoktól csak abban különböznek, hogy hiányzik az egyest lekötő causa obligatoria s ezért a jog megsértése előtt hiányzik az egyes személy kötelezettsége; ezen elméletet követi Zsögöd i. m. 307. s köv. L; s Schwarcz G. is súlyt helyezett volt erre i. h. : azonban ezen elmélet sem helyes, mert az ide tartozó jogoknak egyik, más jogokéval közös vonásával akarja meghatározni annak fogalmát s annak többi tartalmát egyszerűen elhagyja; 1. még erre fent 162. I. 2. jegyz.; Gierke i. m. 703. 1.; s Reiner i. ért. 13. 1. — Érinthető itt, hogy némelyek az idetartozó jogokat a kizárólagos iparjogosítványokkal, a Bann- und Zwangsrechte név alá foglalt jogokkal is összekapcsolják, így Dernburg. Preus. Privatrecht II. 303. j. ; a melyek — mint Mandry-Geib i. m. 577. 1. kiemeli — azon történelmi ténynek kifolyásai, hogy a középkor a köz- és magánjogok között nem tett kellő megkülönböztetést, de a melyek nagy része szünőfélben van, vagy már meg lett szüntetve. 3i A vegyes elméletek között említhető Kohler. Autorrecht. Jena, 1880, a ki a szerzői jogokat úgyan az immaterialis javakon való jogoknak tekinti: azonban a névhez s a jegyekhez való jogokat az individuális, személyiségi jogok körébe sorozza : a mi ellen csak útalni kell arra, a mi ezen utóbbi felfogás ellen mondva lett. 4) Legelterjedtebb volt a közelmúltig Németországban, sőt Franeziaországban még ma is, ezen jogoknak mint bizonyos eszmei tartalmon való tulajdonjogoknak felfogása. Ezen nézet követőit 1. Klostermann. Das geistige Eigenthum an Schriften, Kunstwerken und Erfindungen I. 114. 1.; ezt hozza kifejezésre pld. már a munka czímében Ch. Fliniaux. La propríété industrielle et la propriété littéraire et artistique en Francé et a l'Etranger. Paris, 1879. így szól a Francziaországgal, a szellemi és művészeti munkák tulajdonjogának biztosításáról kötött szerződést beczikkelyező 1879 : 3. t.-cz. is. L. még ezen kifejezésre nézve Kováts i. ért. 178. 1., a ki útal arra, hogy az országbírói értekezlet nem akarta a szerzői jogra a közönséges tulajdonjog elveit alkalmazni akkor, a midőn az Ideigl. törv. szab. 23. ji-ában azt mondotta ki, hogy az ész szüleményei is oly tulajdont képeznek, mely a törvény oltalma alatt áll; s úgyanígy saját álláspontja szerint is. Azonban miután a rómaiaktól a mai napig tulajdonjog fogalmával a testi dolgokon való jog fogalma volt összekapcsolva, azért czélszerű a szövegben foglalt szóhasználat megtartása; 1. azonban erre nézve Gierke i. m. 760 s köv 1.; Beiner i. ért. 11. s köv. 1.
