Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

540 3. az ipari találmányokon és 4. az ipari készítményeken fennálló szerzői jogokra. Ezen négy csoport közötti határ megállapítása —, a mennyire szükséges általában —, sokszor a concret esetben épen oly nehéz és ingadozó, így valamely illustrált könyvre nézve kétes lehet, vajon irói mű vagy képzőművészeti alkotás számba vegyük-e?1 másfelől a haladott ipar készítményei is akárhányszor a képzőművészet terére nyúlnak át. Azonban azért általában véve a fenti beosztás mégis igazolva van, úgy a czélok különféle sége szerint, a melyeknek ezen csoportok alkotásai szolgálnak, mint az eszközök különfélesége szerint, a melyekkel előállíttatnak és közöltetnek. Az irói művek értelmi képzetek, a képzőművészet alkotásai széptani érzetek előidézésére, az ipari találmányok és készítmények az anyagi szükségletek kielégítésére szolgálnak. Az írói művek csak közvetve, jegyek és jelek által közlik a mögöttük rejlő gondolatot; a képzőművészet alkotásai közvetlenül formák és szinek által érzékítik meg a szép eszméjét; az ipari találmányok egyáltalán nem rögződnek meg bizonyos állandó formában, hanem lényegük a természeti erők bizonyos új alkalmazásában áll; az ipar készítményeinek lényege pedig bizonyos formának valamely anyagi szükséglettel való combinatiójában rejlik. Ily szempontból fogva fel a dolgot, a zeneművek, bár a szép eszméjének szolgálnak, mégis minthogy a zenei gondolat közlése bennök csak közvetve, írott jegyek által történik, mely jegyek magukban ismét csak a hangképzet előidézésére szolgáló értelmi eszközök, azért az írói művek osztályába sorozandók. Ezek közé tartoznak a tudományos és műszaki rajzok is, minthogy ezek is a mögöttük rejlő ismereteket és gondolatokat csak közvetve, jelek és jegyek által közlik. Másfelől az iparczikk-minták és mustrák,2 bár formákban és színekben vannak megérzékítve, kiválóan gyakorlati czéljuknál fogva nem a képzőművészeti, hanem az iparművek sorába valók. 1. Az irói müveken való szerzői jog.s Ezen jognak tárgya valamely szellemi alkotás, mely irásba, vagy Írásjegyekbe van foglalva, vagy akként 1 Habár szabály szerint az fogja eldönteni a kérdést, hogy az irói munkához készültek-e a rajzok ; vagy a rajzok magyarázatául szolgál csak a szöveg; vagy pedig mindkettő mint egyenértékű alkotás lép-e föl ? L pld 1884:16. t.-cz. 62. vagy 68. §§. 2 A fényképekre nézve 1. alább. 3 L. 1884: 16. t.-cz., — s a szerzői jog védelme iránt kötött szerződéseket; így 1879:3. t.-cz. Francziaországgal; 1887 : 9. t.-cz. Ausztriával; 1891: 3. t.-cz. Olaszországgal; 1894: 1U. t.-cz. Nagy-Brittániával; 1901:6. t.-cz. a Nemet birodalommal. — Szerzői jogunk történetére nézve 1. Kováts Gyula. Mi a jogunk és milyen legyen törvényünk az irói és művészi munka védelmeben ? Magy. Igazságügy 1882. évf. IIL füz.; 1. még u. o. Az irói s művészi tulajdon. Bpest 1879. Az ígazságügymmiszteriumban tartott értekezletek az VTTTeS^7UTVeSf1itlÜa^d0uj0grÓ1 SZÓ10 törvények felett. Magy. Igazságügy 1881. Alii—AVI. ; 1; továbbá Apáthy J. A szerzői jogról szóló törvény. Akad. felolv. Bpest 188o knorr A. A szerzői jog. Bpest 1889. Mutschenbacher. A szerzői jog Pecs 1890. L még Nagy i. m. II. a kiadói ügylettel kapcsolatban s irodalomra nézve 201. §. s 415. 1. *) jegyz. — L. még a szerzői joa j0<n