Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
A váltságtőkét az évi tartozásnak'húszszoros összege képezi, mely az 1886—1895-ig terjedő 10 évi szolgáltatások"fatlaga szerint számíttatik ki.1 Ha azonban a birtokos a megállapított váltságösszeget terhesnek találná, jogosítva van, a megállapító itélet jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a birtokot — ellenérték nélkül — a váltságra jogosultnak visszabocsátani.2 v - — / Ha ezt nem teszi, akkor köteles a váltságösszeget; 20 év alatt, egyenlő fél évi részletekben megfizetni; esetleg az ^országos közvetítést is igénybeveheti, a mely — az 1871 : 53. t.-cz. 90—95. §§. mintájára —, ezen megváltás könnyítésére is biztosítva van.3 Ha a megváltás jogérvényesen meg lett állapítva, akkor a megváltást eszközlő volt birtokos javára a tulajdonjog hivatalból jegyeztetik be, még pedig minden tulajdoni igénytől vagy tehertől mentesen ; ha azonban a váltságösszeg még nem lett kifizetve, akkor a yáltságösszeg és kamatai erejéig a zálogjog egyidejűleg szintén bejegyeztetik. Ha a megváltást eszközlő már eddig is tulajdonosként volt bejegyezve, s így esetleg egyéb terhek lehetnek a birtokra bejegyezve, akkor a bejegv^,^ zett váltságösszeg minden más addig is előzőleg bejegyzett terhet megelőz; ha pedig a tulajdonjog bekeblezése csak a megváltást megállápítö egyezség vagy itélet alapján történik, akkor — ez a régi terhek megszüntetésével eszközöltetvén — a váltságösszeg szükségképen az első helyen jegyeztetik be.4 4. A telepítvények.r> Már a megelőző pontban érintve lett, hogy azon majorsági földterületek, melyeket a föld tulajdonosa egyeseknek vagy többeknek évi szolgál1 1896 : 25. t.-cz. 5—7. Az eljárást keresettel kell megindítani; hatáskör- \ rel azon törvényszék bir, amelynek területén az ingatlan fekszik. Eljárásra a »uji).mú» eljárás szabályai megfelelő eltérésekkel alkalmaztatnak. Az eljárást előkészítő eljárás vezeti be, a melyet egy kiküldött biró vezet; ba itt nem jön létre egyezség, akkor az ügyet a törvényszék három tagú tanácsban, szóbelileg tárgyalja. A törvényszék Ítélete ellen a kir. ítélőtáblához iel^bbezés"nék van helye; a kir. tábla Ítélete ellen pedig J^lüivi&sgálatnak a kir. Curiá:>••/.; előbbi 5, a Curia 7 tagú tanácsban határoz. Perújításnak és semmisségi keresetnek nincs, igazolásnak csak a felebbezés, vagy felülvizsgálat vétlen elmulasztása miatt van helye — u. o. 14—34. §§. — Ezen eljárás bélyeg- és illetékmentes — ú. o. 40. —. r ^Mf^^tJ. o. 13. ij. :í U. o. 11. s 12. §. * U. o. 35., 36. s 38. §§. 5 1S73:22. t.-cz. Nem ide tartozik a telepítésről szóló 1894:5. t.-cz. S az 1873 : 22. t.-cz. egyszersmind nem terjed ki azon telepítvényekre, a melyeknél nemcsak a föld, hanem az épületek is a földtulajdonosnak tulajdonai, vagy a hol a telepítvények gyár-, bánya- és erdőüzem érdekében történtek; — 26. §. —. A székelyföldön előforduló telepítvényekre nézve is módosítások állnak fenn ; — 27. §, —.
