Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

517 sági teherlapon, mint az egyes birtokláson kitörölni s a megváltott birtok mentességét a birtoklapon kitüntetni tartozik.1 3. A majorsági birtokokon fennálló birtok- és jogviszonyok. A volt földesurak tisztán nemesi, majorsági birtokainak egyes részeit nemcsak szőlőművelésre, hanem más természetű művelés, beültetés, vagy haszonvételre is átengedték szerződés mellett, évenkénti szolgálmányok vagy bérfizetések ellenében ; és pedig nemcsak ideiglenesen, hanem örök időkre, vagy a család, vagy annak férfiága kihaltáig; vagyis átengedték határozott és határozatlan időre, esetleg a visszavétel fentartásával. Átengedték pedig az ily birtokterületeket egyeseknek, vagy többeknek olyképen is, hogy ezen alapon, azon birtokterületeken községek keletkeztek. Ily úton keletkeztek a majorsági, vagy'.curialis zsellértelkek, a bérföldek, a taksás, censualis, ipari, szorgalmi földek, taksás házak különböző alakulatai, másfelől az ú. n. telepítvényi községek.2 Az ily birtokviszonyok nem úrbéri természetűek, azonban ennek daczára, a földesúrral szemben teljesítendő szolgáltatásokra való tekintettel ezeket is az úrbériekkel rokon birtokviszonyoknak tekintették s ennek megfelelő megítélésben részesítették. Ezen úton jutott az úrbéri nyiltparancsokba — ezen birtokviszonyokra nézve — azon elvi kijelentés, hogy az ily majorsági birtokokon fennálló, s állandó természetűnek megállapított birtokállapot, a szerződések szerinti, vagy addig divatozott szolgáltatások mellett fentartandó ;r azonban a birtokos megválthatja az ily birtokon fekvő, s az után teljesítendő tartozásokat.3 Ezen elvi kijelentés mellett a részletes szabályozást, a megváltás módozatait csak 1896 : 25. t.-cz. állapította meg. Ennek fŐ elvei: a) a jelenlegi birtokállapot-— a felek valamelyikének fellépése nélkül—érintetlen marad, a szolgáltatások a megállapított és szokásos módon teljesítendó'k,4 b) a jelenlegi birtokos, a birtokterület tulaj1 1868:29. t.-cz. 15. §. A tartozás törlesztése folytán a kitörlés a telekkönyvben akként eszközlendő, hogy a végzés a tulajdon (B) lapon bevezettetik, és a birtoklapon megjegyeztetik, hogy a szőlő megváltott dézsmás vagy hegy vámos birtok. 1879 jun. 22. 7925. sz. igazságügymin. rendelet. — A betétszerkesztésnél, ha a községi elöljáróság nyilatkozata, vagy a bemutatott okiratok szerint az egész község vagy a kötelezettek nagy része lerótta ezen tartozását, akkor a betétszerkesztő bizottság köteles erről értesíteni a pénzügyigazgatóságot azzal, hogy ha a tartozás valóban törlesztve van, a tartozás törlése iránt, lehetőleg még a betétszerkesztés tényleges megkezdése előtt keresse meg a telekkönyvi hatóságot. 1893 máj. 26. 19665. sz. igazs. min. rend. 102. §. 2 L. 1896:25. t.-cz. í. §. ; ezen törvény indokolását s a következő pontot a telepítvénvekről. 3 1853 márcz. 2. úrb. pat. 19. §. 4 A megváltást egyik fél sem köteles kérni; 1. 1896:25. t.-cz. 2., 10.,