Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

38 6. A törvények idézési módja. A törvények kétféle módon idéztetnek. A régibb, vagyis az 1514 előtt keletkezett törvények idézésénél a király neve, a decretum száma, czikke és a vonatkozó szakasz, pld. Ulászló I. decr. 39. czikk, 1. §. Míg az újabb törvények az év, czikk és a mennyiben szükséges a §. megnevezésével idéz­tetnek, pld. 1741 : 65. törvényczikk 17. §-a. Ha az országgyűlés több éven át tartott, vagy azon évszám iratik, melyen az bevégeztetett és a törvények szentesíttettek, pld. az 1832-ben kezdődött és 1836-ban végződött ország­gyűlési törvényczikkek, mint 1836. évi törvényczikkek idéztetnek, vagy az országgyűlés kezdetének és befejeztének évszáma törve iratik, pld. 1790/2.f 1832/6, 1865/7. évi törvényczikkek. Az új törvénytárban — a legújabb időben — minden naptári évről külön törvénygyűjtemény adatik ki, s minden ily gyűjtemény a sorszámo­lást újra kezdi, ezért a törvényekre való bivatkozás a naptári évnek és a sorszámnak idézése által történik, pld. 1868 : 26. törvényczikk, mely után ről szóló 1874 : XXXV. t.-cz. módosításáról és kiegészítéséről; XXI. a törvényhatóságokról; XXII. a községekről / XXIX. a telekkönyvi betétek szerkesztéséről; XXXII. a külföldi vasutak" üzleteszközeinek lefoglalás alól való mentesítése tárgyában; 1887 : IX. az irodalmi és művészeti művek szerzői jogainak kölcsönös oltal­mát illetőleg Ausztriában; 1888 : VII. az állategészségügy rendezéséről; X. és XI. a tenger alatti kábelek védelme iránti egyezmény ; XIX. a halászatról; XXII. az árverési csar­nokokról; XXXI. a távírda, a távbeszélő és egyéb villamos berendezé­sekről; XXXVI. az állami italmérési jövedékről szóló 1888 : XXXV. t.-cz. folytán adandó kártalanításról; 1889: V. az italmérési kártalanítási igény bejelentésére kitűzött határidő meghosszabbításáról; VI. a véderőről; IX. a nyereménykölcsön-kötvények s az igérvényjegyek forgalma tárgyában; XXXIV. a cheque- és clearing­forgalomról; 1890: I. a közutakról ós vámokról; II. a védjegyek oltalmáról; XVIII. a volt naszódvidéki birtokviszonyok rendezéséről; XXXVIII. az elkésve beje­lentett italmérési jogok kártalanításáról; 1891 : XIII. az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről; XIV. az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről; XXXI. a consuli bíráskodás szabályozásáról; 1892 : IX. az afrikai rabszolgakereskedés elnyomása érdekében tartott nem­zetközi értekezlet főokmányának beczikkelyezéséről: 1893 : II. a ragadós tüdőlob kiirtásáról; XXXIII. budapesti kerületi elöljáró­ságokról ; XXXIV. csomagolt czikkek megjelölése ; ,XLI. találmányok védelméről; " ­1894: V. a telepítésről j.XII. a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről ;£XVI. az örökösödési eljárásról; XXIX. az üzletszerű, vagy nyilvános fogadások­nak s a kölcsönös fogadások közvetítésének szabályozásáról a lóverse­( nyéknél; fXXXI. a házassági jogról; I XXXII. a gyermekek vallásáról; \ XXXIII. á"z állami anyakönyvekről; ~" 1895 : III. az ország erdélyi részeiben stb. a megszüntetett úrbéri dézsmák kárpótlásánál visszatartott összegeknek kiszolgáltatásáról; XXXV. és XXXVI. a törvényes kamatláb meghatározásáról s az érvényben levő

Next

/
Thumbnails
Contents