Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

39 a mennyiben szükséges, a törvényczikk vonatkozó szakasza is oda tehető', pld. 1870 : 3. t. cz. 6. §. Második szakasz. A magyar magánjog egyéb kútfői. ^•11. A szokás. A jogszabályok kezdetben nem önkényszertíen állapíttattak meg, hanem azok az egyének egymás között és a dolgokra vonatkozó különböző viszonyaira való tekintettel kifejezést nyert igények alapján létesültek és fejlődtek.1 Azonban ezen igények nem válnak egyszerre nyilvánvalóvá, hanem hosszabb ideig tartó, s különböző alakulatokban jelentkező kölcsönös érintkezés és közlekedés tárja fel azon viszonyokat, és azon igényeket, melyeknek szabályozása szükségessé válik. Ha a személyek egymással érinttörvényes kamatláb leszállításáról; "XXXVII. találmányi szabadalmakról; XLI. védjegyek oltalmáról szóló"í§90 : II. t.-cz. módosítása skiegé( szítéséről; 1896 : XXV. a majorsági zsellérbirtokról s az ehhez hasonló természetű birtokokról ; XXVI. a közigazgatási bíróságról; 1897 : X. a ragadós tüdőlob kiirtásáról szóló 1893. évi II. t.-cz. módosítása tárgyában ; 1898 : II. a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról; VII. a kisajátításról szóló 1881 : XLI. t.-cz. kiegészítéséről (Fiúméra való kiterjesztéséről) ; XII. a polgárosított magyar határőrvidéken fennálló házközösség intézményének megszüntetéséről szóló 1885 : XXIV. t.-cz. némely rendelkezéseinek módosítása s kiegészítése tárgyában ; XIX. a községi s némely más erdők és kopár területek állami kezeléséről, továbbá a kisbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról; XXI. a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről ; XXIII. a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről; ! 1899 : XXXVI. a koronaértékben való közkötelező számítás behozataláról, az általános érmeforgalom rendezéséről és a koronaértóknek a jogviszonyokra -való alkalmazásáról; XLI. a vízimunkálatoknál, az út- és vasútépítésnél alkalmazott napszámosokról és munkásokról; XLII. a gazdasági munkavállalkozókról és segédmunkásokról; 1900: XVI. a gazdasági munkás- és cselédpénztárról; XXVII. a birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról; XXVIII. az erdőmunkásokról ; XXIX. a dohánytermelők és a dohánykertészek közötti jogviszonyok szabályozásáról. Ezeken kívül magánjogi szempontból még figyelembe jönnek a büntetőtörvénynek, a pénzügyi törvényeknek egyes rendelkezései, a melyek magánjogi jogviszonyokra vonatkoznak; pld. az 1878 : 5. t.-cz. 198., 292. §§.; vagy az adókról s illetékekről szóló törvényeknek azon rendelkezései, a melyek a bírságokért való kezességről, a zálogjogról stb. rendelkeznek. 1 «Les lois — mond Montesquieu — sont les raport nécessaires, qui derivent de la nature des choses, et dans cet sens tous les étres ont leurs lois». — E részben 1. azonban Pikler. A jog keletkezéséről és fejlődéséről. Bpest, 1897.