Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

503 akár természeti, akár mesterséges úton — ki voltak-e száradva? Mert kiszáradás esetén azok egészen kiestek a különös megitélés alól, a mennyiben a volt földesúr tulajdonául maradtak meg, s azon a volt jobbágyokat sem haszonvétel nem illette, sem ellenszolgáltatás nem terhelte. Ellenben az akkor még használható nádasokra nézve viszont különbség tétetett azok között, amelyekre nézve már megtörtént rendezés folytán, azoknak bizonyos része a községnek, vagy egyes volt úrbéresnek akár illetményül, akár kizárólagos használatra átengedtetett és azon nádasok között, a melyek használata még nem volt rendezve. Utóbbiaknál a volt földesúrral közösen használt nádasból, vagy — a feleknek közös megegyezése alapján —, iigyanazon határban levő más, egyenértékű földből, a volt úrbéreseknek kizárólagos tulajdonul járt és jár, a fennállott haszonvételnek megfelelő rész; még pedig egy egész volt jobbágyi, vagy ezzel egyenlő nyolcz úrbéri zsellértelek után, 2 holdnál nem kisebb-, és 8 holdnál nem nagyobb terület. Az előbbinél az illetményül, vagy használatra kapott terület, a volt úrbéresek kizárólagos tulajdona lett; azonban az azon fekvő tartozást meg kellett váltani.1 C) A legelő haszonvétele A legeltetést a jobbágyok a földesúrral együtt rendszerint ugyanazon legelőn gyakorolták. Azonban az 1836 : 6. t.-cz. már lehetővé tette azt, hogy a jobbágyok a szükséges és törvényesen nekik járó legelő elkülönítését, s a földesúrétól való elválasztását kérhessék; amit különben a földesúr, vagy a közbirtokosságban akár csak egy közbirtokos is kérhetett, az 1871 : 53. t.-cz. a közös legelők (erdők s nádasok) elkülönítését kötelezővé tette.:í Ezen elkülönítés alkalmával a földesúrat szintén részesíteni kellett a legelőben — még ha addig azt nem is használta —, s csak akkor lehetett abból kizárni, ha a) a legelő használatáról az úrbér behozatalakor lemondott; b) ha későbbi úrbéri rendezés alkalmával abból ki lett zárva; c) ha szerződések következtében attól önként elállott; d) ha valamely helységben a földesúrnak úrbéri telkein kívül más földje nem volt, a legelő pedig oly csekély volt, bogy a jobbágyok szükséges vonó-marháinak sem adott a föld minőségéhez képest elegendő táplálékot.4 1 1871 : 53. t.-cz. 3. 34—38., 73., 89—95. §§. A végleges rendezésig fennálló ideiglenes birtokállapotból eredő keresetek-, valamint a hátralékos szolgáltatások iránti keresetek itt is a kir. jbiróságok hatáskörébe lettek utalva, i. trv. 87. §. s 1893 : 18. t.-cz. 1. §. 5. p.) 2 Úrbér II. fej. 3. §.; 1836 : 6. t.-cz. 3. §.; 7. t.-cz. 2. §.; 1840 : 7. t.-cz. 3. §. 1853 márcz. 2. úrbéri nyiltparancs 4., 16. §§.; 1871 : 53. t.-cz. VII. fej., VIII. fej. 48. §., IX. fej. 56., 58. §§., X. fej. 74-79. §§.; 1871:55. t.-cz. 13., 14. §. :! 1836 : 6. t.-cz. 3. §.; erdélyi 1847 : 5. t.-cz.; 1871 : 53. t.-cz. 48. §. 4 U. o. Erdélyre nézve 1. 1871 : 53. t.-cz. 76. §.