Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

504 A mi azután akár a földesúrnak, akár a jobbágyoknak külön legelő gyanánt kiadatik, illetőleg kiadatott, azon a másik félnek legeltetési joga nincs.1 Maga a legelőnek elkülönítése azonban nemcsak abban áll, hogy a volt jobbágyok legelője a volt földesúr legelőjétől elválasztassék, hanem kiterjed az egyénenkénti illetmények kiadására s elkülönítésére is. Erre vonatkozólag pedig az a szabály, hogy a hol a legelő-elkülönítés az 1871 : 53. t.-cz. életbelépéséig még nem történt meg, ott minden egyes volt jobbágy vagy zsellér követelheti, hogy legelő-illetménye külön, s a mennyiben a helyi körülmények engedik, többi birtokával egyesítve hasíttassék ki. Ott pedig, hol a legelő-elkülönözés már végbement, a volt úrbéri zsellérek a maguk legelő-illetményét a volt telkes jobbágyok legelő-illetményétől bármikor elkülöníthetik; sőt maguk között fel is oszthatják, ha az elkülönözést, vagy felosztást kérőknek legelő-illetménye, a zselléreket öszszesen illető legelőnek legalább negyedrészét teszi. A volt telkes jobbágyoknak és zselléreknek közösen jutott legelő az egyesek között felosztandó, ha az elkülönítést vagy felosztást kérőknek úrbéri birtoka a határban levő úrbéri birtoknak legalább egy negyedrészét teszi.'2 A hol a gyeplegelőnek hiánya, vagy elégtelensége miatt a volt úrbéresek a legeltetést az úrasági erdőben is gyakorolták, ott a legelő-illetmény az erdei legelőből is kiadandó vagy pótlandó volt, illetőleg kiadandó és pótlandó.3 A kihasítandó illetmény mértékére nézve az 1836: 6. t.-cz. 3. §-a azt határozza, hogy azt a helyi viszonyokhoz képest az úrbéri bíróság határozza meg, s a mérték maximuma egy egész telek után, rendszerint 22 (1200 D öles) hold s csak igen nagy határokban lehet több is; ellenben a minimum egy egész telekre 4 hold, s ezen alul csak akkor lehet menni, ha a legelő oly csekély terjedelmű, hogy abból a volt jobbágyok illetősége még ezen minimum szerint sem kerülhetne ki.4 Az úrbéri zsellérekre nézve pedig az a szabály, hogy nyolcz úrbéri zsellér illetménye egy egész úrbéri telek után járó illetménynek felel meg.5 A lelkésznek egy-egy egész telek-, a tanító és jegyzőnek külön-külön 1 1871 : 53. t.-cz. 38. §. 2 U. o. 42. §. A felosztási s elkülönítési költségeket azon esetben, ha a szabályozás már megtörtént, a volt jobbágyok és zsellérek, mindenik részére jutott osztályozott terület aránya szerint viselik. :í U. o. 40. §. — Az ily legelőilletőség fejében, a volt úrbéresek tulajdonába átment, közösen kezelt erdők, a mennyiben az 1879 : 31. t.-cz. 2. s 4. §§-nak megfelelőleg hegyomlások, kő-, vagy hógörgetegek, vízmosások támadása, vagy terjedésének, vagy futóhomok meggátlására stb. szolgálnak, szinten az 1898 : 19. t.-cz. hatálya alá esnek 4 1836 : 6. t.-cz. 3. §. s 1871 : 53. t.-cz. 39. §. 5 1836 : 6. t.-cz. 3. §. s 1840 : 7. t.-cz. 3. §. '