Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

által lesznek fedezendők. Nyolcz volt úrbéri zsellér számára az erdőből egy egész telek után járó illetőség hasítandó ki.1 A telki illetmény megállapításánál azon szabály tartandó szem előtt, hogy az erdei törvényes viszonszolgáltatások beszámítása mellett, az erdőből rendszerint egy egész telekre két holdnál csekélyebb s nyolcz holdnál nagyobb tér, holdját 1200 öllel számítva, nem számítható. Nagyobb terület csak kivételkép állapítható ki; ezen terület azonban a 12 holdat csak azon esetben haladhatja meg, midőn a jobbágyok a volt földesúr erdejében úrbéri czímen a rendes faizási haszonvételeken kívül fakereskedést, szénégetést vagy más kivételes haszonvételeket is gyakoroltak, mely esetben úrbéri eljárás útján eszközlendő becsű alapján határozandó meg azon erdőtér mennyisége, mely az 1848. évig élvezett haszonvételeknek megfelel, s a mely esetben egy egész telek után a kiszabandó legelő-illetménjMö holdig terjedhet. Oly községekben pedig, hol a volt földesúr semminemű más birtokkal nem birt, és erdejében a volt jobbágyok úrbéri czímen kizárólagosan, gyakorolták a haszonvételeket, az erdei illetmény úrbéri eljárás útján 22 holdig emelhető fel.2 A hol az erdőilletmények kihasítása megtörténik, ott a lelkészek számára valláskülönbség nélkül, egy egész telki, tanítók számára féltelki erdőilletmény hasítandó ki; a mennyiben vagy gyakorlatnál, vagy egyezségnél, vagy külső birtokuknak egy, s illetőleg féltelki állományt meghaladó terjedelménél fogva nagyobb illetményre nincsenek jogosítva.3 Ezen határozatok folytán a volt iVrbéresek számára kihasítandó erdőtér, mint ezeknek közös erdeje kezelendő s a szakértő erdőtisztek által végzendő erdőgazdasági teendők ellátása végett az állam kezelésébe adandó át; míg az ily területek állagával és hasznaival való rendelkezést — a birtokosok érintetlenül maradó jogai alapján — a közös birtokosok gyűlése végzi/* B) Já nddldsi haszonvételek." A nádasokra nézve első sorban az veendő tekintetbe, hogy azok az 1871 : 53. t.-cz. életbe lépésekor még használhatók voltak-e, vagy pedig — 1 1871 : 53. t.-cz. 27. §. 2 U. o. 28., 29. §. 3 U. o. 31. §. 4 U. o. 32. §.; 1898 : 19. t.-cz. 1., 5 s 25. §§. s a részletek tekintetében a Második czím, 25—56. §§. — Az úrbéri rendezés alkalmával, a volt úrbéresek tulajdonába átment erdő-illetőséget, az 1879 : 31. t.-cz. 17. S-a, a közbirtokossági erdők elnevezése alá vonja —, mire útal a C. 1898. nov 14 G 406. Dtr. III. foly. XIV. 1213 —, azonban az 1898 : 19. t.-cz. már nem alkalmazza azokra ezen kifejezést; 1. pld. 1. §. b) s f). — L. még az egyéni felosztásról szóló szakaszt. 5 1836 : 6. t.-cz. 5. §., 7. t.-cz. 8. §., erdélyi 1847: 5. t.-cz., 1853 márcz 2 nyütparancs 4., 5., 16. §§. 1871 : 53. t.-cz. VI. fej., VIII. fej. 48. S. IX fei ' 56. 58. §§. X. fej. 73. §. J . • rej.,