Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

499 A zsellérek létszámához számíttattak azon úrbéresek is, kiknek földbirtoka egy nyolczad teleknél kevesebb volt. Úrbéri értelemben zsellérek elnevezése alatt, csak a már 1848. máj. 1-én, mint az úrbéri adózásoknak és szolgálmányokaak a törvény értelmében történt megszűntekor fennállott zsellértelkek birtokosai, illetőleg ezek jogutódai értetnek. Az 1848. máj. 1-seje után keletkezett zsellérségek nem képeztek úrbéri természetű birtokot, s azért azok után úrbéri kárpótlás sem járt.1 Az úrbéri zsellértelkek állományára nézve az 1836:5. t.-cz. akként rendelkezett, hogy a múltra nézve meghagyta az akkori állapotot és határozatlan térfogatot, azonban a jövőre a zsellérteleknek kijelölhető legkisebb belsőségi tért, 150 négyszögölben állapította meg; a házhelyen kívül egyéb b elsőség vagy kültelki tartományokat képező földek tekintetében pedig a zselléreket, — a mennyiben közöttük és földesúraik között ez iránt egyezség nem jött volna létre —, aránylagos jobbágyi állapot szerinti bánásmód alá helyezte.'2 így tehát az úrbéri zsellértelek állománya térfogatilag általánosságban meg nem határozható, s az úrbéri zsellérségek nemcsak az ország különböző részeiben, hanem úgyanazon megyének, egy úrbéri osztályba tartozó különböző helyén, még úgyanazon egy úrbéri községben is egymástól eltérő térfogattal birnak.3 4. A jobbágyoknak a telki állomány használatán felüli haszonvételei. A jobbágyoknak a most előadott földbeli illetőségén felül még más haszonvételei is voltak. Ilyenek : A) Az erdei haszonvételek^ A jobbágyokat földesúraik erdeiben megillette a faizás, makkoltatás, gyümölcsszedés és az erdő földének használata. A faizás kétféle t. i. a) [üzi faizás vagyis a tüzelőfa használata,5 fr^az ' épűletfaizás, mely a volt jobbágyok lak- és gazdasági épületeihez szükségelt 1 L. Frank i. m. 376. s köv. 1. 2 1836 : 5. t.-cz. 8. §. Ezen mértéket is érintetlenül hagyta az 1871 : 53. t.-cz. 4. §. ;{ Tóth Lajos. Úrbéri Kalauz i. m. 75. 1. 4 Úrbér II. fej. 4—8. §§. III. fej. 13. §. VIII. fej. 7., 8., 10., 11. §§.; 1836:6. t.-cz. 4., 7. t.-cz. 8. §.; 1840:7. t.-cz. 8. §.; 1853 márcz. 2. nyiltparancs 4., 10—14. és 16. §§.; 1871 : 53. t.-cz. V. fej. VIII. fej. 48. §. IX. fej. 56., 58. §§. X. fej. 70—72. §§. 5 A tűzi faizás rendszerint a lehullott, vagy lehorgolható avagy baltázható korhadt és száraz ágaknak vagy kidőlt és kiszáradt fáknak egy vagy két napon át való felszedése és elhordása által gyakoroltatott; de száraz ágak vagy száraz dőlt fák hiányában a más czélra nem használható görbe és görcsös élőfákra is kiterjed. Űrb. II. fej. 32*