Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

496 Az örökváltság folytán megtérítendő tőke névszerinti értékben szá­míttatik, s 1868 nov. 1-től folyó 5<>/o kamatszelvényekkel ellátott földteher­mentesítési kötvényekben téríttetik meg, melyekért az ország jótállván, kisorsolás alá esnek, s az állampénztár által névszerinti értékben bevál­tatnak. A megtérítés iránti kérvényeket 1869 decz. 31-éig kellett eredetileg, később az 1877 : 12. t.-cz. 4. §-ában foglalt batáridők alatt, — az igény kü­lönbeni megszűnésének térbe mellett —, az országos földtebermentesítési alap igazgatóságáboz benyújtani, mely előrebocsátott nyomozás után, a megtérítési tőkét és járulékait megállapította, s arról az illető bíróságot is értesítette, mely viszont a határozatot az érdekelt felekkel közölte, kik ez ellen felebbezhettek az ezen czélra szervezett felebbviteli hatósághoz, mely a bel- és pénzügyi minisztérium hivatalnokaiból volt összeállítva. A birtok bíróság előtti eljárás lényegileg megegyezik azzal, amely fent az úrbéri kárpótlás kiszolgáltatásának czíme alatt lett előadva. II. FEJEZET. AZ ÚBBÉBI BIBTOK. 1. Általános határozatok az úrbéri birtokra nézve. Úrbéri birtoknak azon telkek tekintendők, melyek az úrbéri táb­lákba, mint az úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek állománya igtatvák be, vagy későbbi időben úrbéri tartozások szakadatlan megvétele által ilyenek­nek ismertettek, akár voltak ezek úrbéri, akár úrbért pótló szerződési bánás alá vetve.1 1 1853 marcz. 2. pátens 3. §.; 1871 : 53. t.-cz. 1. §. 1. még 1886 máj. 21. 35. sz. t. ü. h., a hol ki van mondva az, hogy oly községekben, a me­lyekben a Mária Terézia-féle úrbér úgyan nem lett végrehajtva, azonban a volt földesurak a lakósokat, az úrbér behozatala idejében, vagy az után a telek arányában meghatározott mennyiségben bel- és kültelki állománynyal látták el, és a lakósok ezen állományokat, az úrbéri viszony megszűntéi", a telki hányad arányában járó úrbéri tartozások szakadatlan teljesítése és a közterhek viselése mellett birták, ott az úrbér tényleg behozottnak tekintendő, s az ily telkek úrbéri birtokot, s a mennyiben a szabályszerű mórtéket meg­haladják — esetleg — úrbéri maradványföldet képeznek. — Az úrbéri kap­csolaton alapuló, valamint azzal rokontermészetű jogviszonyok nem képezték a tkvi rend. 4. §. szerint — telekkönyvi felvétel tárgyát, s azért oly esetben, a midőn valamely ingatlan tényleges birtokosai igazolják, hogy azt 1848. évet megelőző idő óta birtokolják és haszonélvezik, előbb kézi munkában, később készpénzben lerótt évi szolgáltatások fejében, akkor azon ingatlannak telek­könyvi birtokosai, pusztán a telekkönyvi bejegyzés alapján nem indíthatnak sikerrel tulajdoni pert a birtokosok ellen ; így a C. 1895 márcz. 2890. Márkus VII. 106. 1.; ily esetben önállóan döntheti el az úrbéri bíróság azon kérdést hogy úrbéri, illetőleg rokontermészetű megítélés alá eső birtokot képez-e az ily ingatlan?; pozsonyi itélő tábla 1897 márcz. 8. G. 8. Térfi II. 777

Next

/
Thumbnails
Contents