Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
497 Erdélyben, Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd vármegyében és Kővárvidéken úrbéri birtoknak tekintendő mindazon telekföld, mely az 1819/20. évi (Cziráky-féle) országos összeírás alkalmával adózó és szolgáló ember birtokában találtatván, mint úrbéri természetű birtok a most említett összeírásba be lett igtatva.1 Ezen kívül úrbéri földbirtoknak tekintendők azon telkek is, melyek a volt jobbágyok kezére 1819 jan. 1-seje után, 1848 jul. 1-éig oly módon jutottak, hogy ők ezen telkektől az adót és földesúri tartozásokat fizetni és szolgálmányokat teljesíteni tartoznak, kivéve, ha ezen telkek később az országos kormányszék beleegyezésével, az adótáblából ismét kitörültettek. Ha azonban azon telkek, melyek az 1819/20. évi összeírás előtt úrbéri szolgálmányok és országos adózás alatt állottak, ezen 1819/20. évi összeíráskor elhallgattattak, vagy azóta az adótáblákból bármi ürügy alatt, azonban kormányszéki beleegyezés nélkül töröltettek is ki, azért mégis úrbéri természetüeknek tekintendők, bármiféle nevezet alatt legyenek is azok birtokosai az adótáblába bejegyezve.2 Ezen szabály alól csak az oly úrbéri telkek képeznek kivételt, melyek 1819 jan. 1 -je óta, a Hk. I. r. 40. cz. értelmében majorsági birtokká tétettek, mennyiben ezek úrbériség czímén többé vissza nem követelhetők.:í Az úrbéri kapcsolatnak az 1848. évi törvények által történt megszüntetése következtében, a volt jobbágyok a birtokukban levő úrbéri földbirtokban teljes tulajdoni és szabad rendelkezési joggal bírnak. Az úrbéri telekkel a volt úrbéresek tulajdonává váltak a már törvényesen elkülönzött, vagy jövendőben törvényes úton elkülönözendő legelők, nemkülönben azon erdők és nádasok is, melyek az úrbéri faizás és nádlás fejében a volt úrbéreseknek az úrbéri telkek után illetményképen adattak, vagy adatni fognak.4 Az úrbéri birtokok ekként a volt jobbágyoknak korlátlan tulajdonává válván, azzal kapcsolatban eltörültettek az úrbéri birtoknak, a belsőségtől való elszakítását és a telkek szétdarabolását tiltó, úgy az úrbéri telkek szerzését megszorító rendelkezések, melyek az 1836 :4. t.-cz. 9. s 10. §§. s az 1840 :8. t.-cz. 4. §-ában foglaltattak. Az úrbéri telkek után járó erdő', nádas és legelő-illetmények külön önálló jószágtesteknek tekintetnek s mint ilyenek szintén különváltan elidegeníthetők, mihelyt azok a telekkönyvben ki vannak tüntetve. A míg azonban még közösségben vannak s így egyénileg sem lehetnek külön az egyes illetmények telekkönyvezve, addig a belsőség alkatrészéül tekintendők, de csak a mennyiben nem bizonyíttatik ennek ellenkezője ; vagyis az, hogy a belsőséghez tartozó ily illet1 1871 : 53. t.-cz. 60. §. 2 1871 : 53. t.-cz. 61., 62., 64. §§. :: U. o. 61. §. A volt naszódvidéki területen létezett úrbéri vagy ahhoz hasonló viszonyok, a határőri szolgálat folytán átalakulván, azokat az 1890: 18. t.-cz. kivette az úrbéri megítélés alól. * U. o. 2—3. §§. Zlinszky-Reiner?Magyar magánjog. 8. kiad. 32
