Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

492 vény életbe lépésétől kezdve egy év alatt meg kellett indítani, különben nem lehetett többé azon alapon az igényt támasztani.1 B) A kárpótlás kiszolgáltatása. A megszüntetett úrbéri javadalmak után megállapított kárpótlási összegek, közadópótlékok által szereztettek be,2 s a jogosítottak részére már 1853 október végéig kárpótlási előlegeket szolgáltattak ki; ezeknek betu­dásával utóbb a jogosultak, illetőleg hitelezőik, az állami papirok minden előnyeivel biró, 5 % földtehermentesítési kötvényekkel elégíttettek ki. A kárpótlási követelések kielégítése vagy közvetlenül a földteher­mentesítési bizottmány által, vagy birói határozatok alapján a földteher­mentesítési alap igazgatósága által történt; még pedig földtehermentesítési kötvények, illetőleg ezeknek kamatozását megelőzőleg, 1848 máj. 1-től szá­mított lejárt járadékok kiadása által. Mert azon elv lett megállapítva, hogy a földtehermentesítési tőkék után a jövedelem azon időtől fogva illeti a volt földesurat, mely időtől fogva úrbéri jövedelmeitől elesett, s azért a lejárt időre, az utóbb kitudott tőkék utáni 5 % kamatot utólag szolgáltatták ki. E lejárt járadékokból leszámították az előlegeket, a fenmaradt összeget pedig a kármentesített jószág jövedelmeinek élvezésére jogosított nevére kiállított földtehermentesítési kötvényekkel egyenlítették ki.3 Ezen földtehermentesítési tőkék kiszolgáltatása minden érdekeltek jogainak szem előtt tartásával, következőleg eszközöltetett: A földtehermentesítési országos bizottság minden felszámítási hatá­rozatát,4 melynek folytán a tőke utalványozandó volt, az illető törvényszék­1 S így ezen egész kártalanítási eljárásnak ma közvetlenül jelentősége nincs; a mivel szemben azonban ismételten reá kell mutatni az 1895:3. trv.­czikkre, mely új kártalanítást rendel el. Azonban ezen kárpótlás, visszatartott összegek kiszolgáltatása czímén adatván ki, csak az eredetileg kártalanított földesúrakat, vagy azok jogutódait illeti meg, 1. részletesen az előző jegyzet­ben idézett igazs. min. rend.; s az elvre nézve annak 2. s 7. §-ait- így C 1897 nov. 9. 5228. Dtr. III. foly. X. 116. 1. 2 így pld. a földadónál az 1883 : 46. t.-cz. alapján a földadó kulcsáúl megállapított 25^/ioo/0-ból 84/ioo/0 a földteliermentességi járulékot képezte, a házbér-, házosztály-, kereseti stb. adónál pedig az adótételek 70o/0 közvet­lenül állami adót, 30o/0 földtehermentesítési járulékát képez. 3 Azon erdélyi úrbéri tized (kilenczed) kárpótlási tőkék után, a melyek kamatozása 1858 szept. 15-től vétetett számításba, az 1848 jul. 1-étől 1858 szept. 15-ig lejárt 5o/0 kamatok fejében az eredeti kártalanítási tőke 50o/0 ada­tik ki még a jogosultnak egyszerre, készpénzben — 1895 : 3. t.-cz. 4. §. — C. 1888 aug. 13. 6415. Dtr. XXI. 42. szerint a bíróságok nem bíráskodhatnak a felett, hogy a földtehermentesítési igazgatóság jogosítva volt-e a megálla­pított kárpótlási összegből a vesztességet szenvedett volt földesúrnak adott előleget levonni. 4 Ezen határozat (Liquidations- vagy Entschádigungs-Erkenntniss) ma­gában foglalta a kármentesített birtokot, a jövedelmek élvezésére jogosított­nak megnevezését, a kitudott kárpótlási tőke mennyiségét és kamatozásának

Next

/
Thumbnails
Contents