Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

35 munkájának új kiadását eszközölvén, ahhoz függelékül a magyar királyoknak 1481-ig hozott végzeményeit csatolta. Ezután pedig három évvel jelent meg a magyar törvények első önálló gyűjteménye. A magyar törvényeknek azon gyűjteményét, mely a törvénytárnak szolgált alapul,; Mosóczy Zachár nyitrai és Tglegdy Miklós pécsi püspökök tették közzé először 1584-ben.1 E gyűjtemény Werbőczy hármaskönyvét előrebocsátva, s az 1604-ig hozott törvényekkel megtoldva, újabban Bécsben 1628-ban jelent meg.2 A gyűjtemény harmadik teljes kiadását,3 mely először viseli a dCorpus juris hungarici» czímet, Szentiványi Márton adta ki Nagy-Szombatban 1696-ban.4 Végre a negyedik kiadást Szegedi János szerkesztette, mely két kötetben Nagy-Szombatban adatott ki 1742—1751 és 1771—1779-ben.5 A törvénytárban a törvényeken kívül más munkák is foglaltatnak,6 melyek által annak kiadói a törvények használatát könnyíteni vagy elősegíteni akarták, de melyek azért törvénynek egyáltalán nem tekinthetők. A törvénytárban foglalt törvények szövege gyakran hibás, mivel a gyűjtők nem mindig a hiteles kiadásokat, hanem többnyire csak puszta másolatokat használtak,7 miután azonban az abban foglalt szöveget har1 Decreta constitutiones et Articuli Inclyti Regni Ungariae ab anno Domini millesimo trigesimo quinto ad annum post sexquimillesimum octigesimum tertium, publicis Comitiis edita. Cum rerum indice copisio. TirnaviaB Anno domini MDLXXXIIII. 2 Tripartitum Opus Decretorum Constítutionem et Articulorum Regum Inclyti Regni Ungariae in tres tomos divisum. Viennae, Austriae 1628. 3 Egyes kiegészítései ugyanis időközben is jelentek meg, így az 1606-tól 1649-ig hozott törvények kiadattak Sárospatakon 1653-ban s az 1655. és 1659-iki törvényekkel bővítve Pottendorfban 1668-ban. L. Wenzel i. m. I. k., 45. 1. 4 E kiadás ismételtetett Nagyszombatban, az első rész 1740-ben, a második és harmadik rész 1734-ben. 5 E kiadás ismételtetett Budán 1822-ben és ugyanott 1844-ben három kötetben. 6 Ezek: 1. Werbőczy hármaskönyve. 2. Slavonia két municipalis határozata. 3. A tárnokjogi czikkek (Articuli iuris tawernicalis). 4. Mária Terézia 1747. évi ((Regulamentum Militare»-ja. 5. Az úgynevezett «Praxis criminalis», azaz III. Ferdinándnak Alsó-Ausztria számára 1656-ban német nyelven kiadott büntető törvénykönyvének latinra fordítása, melyet Szentiványi a Magyar Törvénytárba felvett. 6. Néhány jogtudományi mű, ú. m. Kosztaviczai Kitonich János munkája: «Directio methodica processus judiciarii Juris consuetudinarii Inclyti regni Hungáriáét), továbbá: «Centuria certarum contrarietatum et dubietatum ex Decreto Tripartito desumptarum, et resolutarum» ; mindkettőt Szegedy vette föl a Törvénytárba; végül cRegulse juris antiqui, patrii et canonici» némi részben már a bécsi, de a meglevő formában csak a Szegedy-féle kiadásban. 7. Történeti fejtegetések és közlemények; így a magyar királyok életirásai, a magyar királyok, vármegyék, esztergomi érsekek és nádorok névjegyzéke és számos jegyzet. Mind igen hiányosak. V. ö. Frank i. m. 27. s köv., Wenzel i. m. I. k., 49—50., Herczegh i. m. 60. s köv. 1. 7 Számos ily hiányt fedezett fel Kovachich József Miklós s «Lectiones variantes» cz. művében tette közzé. Pest, 1816. 3*