Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

34 5. A magyar törvénytár. (Corpus juris.) a) Magyarország törvénytára 18Jf8-ig. A nyomtatás feltalálása előtt hazánkban is, mint más országokban, irott törvénygyűjtemények használtattak, s a magyar törvénytár ezen egyesek szorgalmából készült kézirati gyűjtemények alapján keletkezett.1 Jóllehet van rá példa, hogy több gyűjtemény országgyülésileg is megerősíttetett,2 sőt több izben készületek történtek a törvények hivatalos gyűjtésére,3 törvénytárunk kizárólag magángyűjtemények alapján jött létre, melyet azután a harmadfél százados jogélet szentesített. Ilynemű gyűjteményt már I. Mátyás korából ismerünk,4 de ez még csak tökéletlen kísérlet volt. Nyomtatásban először;Zsámboky János (Joannes Sambuccus) gyűjteménye jelent meg,5 ki 158í'-hen Bonfinus történeti a hol ki van mondva, hogy a gyógyszerészek ki lévén véve az ipartörvény alól, az ily gyógyszertárakban alkalmazott segédek és főnökeik közti viszonyra nem alkalmazható a ker. peres eljárás azon intézkedése, a mely kizárólag csak az ipartörvényben megjelölt személyekre vonatkozik. Azonban ezért nem lehet kizárva az, hogy nálunk a kereskedelmi jognak, mint különös jognak egyes rendelkezései az általános magánjogi kérdésekben analógia forrásául felhasználtassanak, mert a magyar kereskedelmi jog codificált anyagi magánjog hiányában több oly jogszabályt vett föl, a melyek tulaj donképen az általános magánjogi viszonyokkal állanak kapcsolatban s nem speciális kereskedelem-jogi jogviszonyok. L. erre nézve Nagy i. m. 5. 1. L. Goldschmidt. Handbuch des Handelrechts. Stuttgart II. k. 1875. 374. 1. Az analógia alkalmazására nézve nem kell a törvénynek positiv engedélye vagy felhatalmazása; azért mellőzte a német polgári törvénykönyv javaslatának II. olvasása s nem vette föl a törvény sem az I. javaslat erre vonatkozó rendelkezését. L. Reatz. Litteratur über d. Entwurf eines B. G. f. d. Deutsche Eeich. Leipzig 1895. 11. 1. Achilles. Gebhardt. Spahn. Protokolle der Kommission für die zweite Lesung d. Entw. d. B. G. Berlin 1897. I. f. 2. 1. 1 Kovachich József Miklós harminczhat ilynemű gyűjteményt hoz fel «Notitise praeliminares ad Syllogen. Decretorum comitialium» Pestini 1820. czimű munkájában 337. s köv. 1. 2 Wenzel. Magyar magánjog rendszere I. k., 43. 1. 3 Már az 1439 : 1. majd az 1458 : 2., 1498 : 6., a bácsi 1518 : 41., 1537 : 29. stb. t.-cz. az ország régibb törvényeinek megtartását szorgalmazta, és az 1500 : 10., 1527 : 3. t.-cz. egyenesen a törvények összegyűjtését rendelte el. Ez az említett törvények ismeretét és gyűjtését tételezte fel, s úgy látszik I. Ulászlónak 1420. évi végezménye, mely az aranybullát, III. Endrének 1298. és I. Lajosnak 1331. évi törvényeit egybefoglalva, ünnepélyes országos törvény alakjában megerősítette, ezen rendeleteknek első eredménye volt. Általában, mint az 1504. évi 31. t.-cz. is tanúsítja, eleinte a törvények hivatalos és közhitelű gyűjtésére történtek előkészületek; de ámbár a gyűjtés «Collectio decretorum)) nevezete alatt ismételve sürgettetett, az tényleg foganatba nem ment. V. ö. Wenzel i. m. I. k., 41. 1. 4 Ez a bécsi cs. kir. udvari könyvtár kéziratai között található. Ezt utóbb Ilosvay István egri prépost gyűjteményében tökéletesítette, mely gyűjtemény szintén a bécsi cs. kir. udvari könyvtárban van. 5 A könyvnyomtatás feltalálása után egyes országos törvények már előbb is jelentek meg nyomtatásban. Pld. Mátyás 1486. évi végezménye még ugyanazon évben háromszor lett nyomtatva. L. Wenzel i. m. I. k., 44. 1.