Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
83 A jogi hasonszerüség alkalmazásánál a fentebb említett két eset közötti különbség tartandó szem előtt. Ha a meglevő jogszabálynak valamely jogintézményre vonatkozó rendelkezései nem tökéletesek s nem kimerítők, ba ennélfogva azokból a fenforgó jogeset meg nem oldbató, a basonszertíség alkalmazásánál oda kell törekedni, bogy a kérdéses jogintézmény lényege s annak alapelvei kinyomoztassanak, s ezekből kell levonni azon következtetéseket, melyek a feltalált jogelvek folytán a fenforgó esetre vonatkozólag benső indokoknál fogva szükségképen folynak ; s e részben a rokon jogintézmények törvényes alakulásait sem szabad szem elől téveszteni; 1 oly esetben pedig, ba a concret esetben fenforgó jogintézmény általában nincs valamely jogszabályban szabályozva, akkor ezen jogviszonyt vagy jogintézményt kell vizsgálat alá vonni, s ekként a dolog természetéből arra alkalmazandónak mutatkozó általános jogszabályt a positiv törvény intézkedéseivel kell összbangba bozni, illetve azok szellemében módosítva alkalmazni. Ezekből láthatólag az analógia lényegesen különbözik a törvénymagyarázattól. A törvénymagyarázat ugyanis a törvény értelmét igyekszik kifejteni olyképen, mint azt a törvénybozó a törvényben kifejezni akarta, vagyis kifejti azt, a mit a törvényhozó gondolt és akart. Az analógia szükséges volta ellenben akkor lép előtérbe, midőn oly esetről van szó, melyre a törvénybozó nem gondolt, s ezen esetet azután akként kell az analógia segélyével megoldani, a mint azt a törvénybozó valószínűleg megoldotta volna, ba arra gondolt volna. Azonban az analógiának mindig a positiv joggal kell kapcsolatban állnia s abból kell kiindulnia, mert ellenkező esetben önálló jogalkotás lenne; másfelől figyelemmel kell lenni arra, bogy vannak a positiv jognak oly kivételes és taxativ rendelkezései, a melyek épen ezen kizárólagosságukra való tekintettel nem engedik meg a hasonlóknak látszó, azonban tényleg nem ugyanazon körbe eső esetekre és jogviszonyokra való alkalmazást.2 zás az egyetlen óvszer az élet ezen furfangja ellen. Az ilyen analóg törvényalkalmazásra 1. Schwarz Gusztáv. Kerülő (in fraudem legis) ügyletek. Analóg értelmezés. Magánjogi fejtegetések cz. gyűjteményben. Bpest, 1890. 80. s köv. 1. 1 Ezen tételre a következő példát hozza fel Unger i. m. 66. 1. 32. j. Az osztrák ptkv.-ben nincs megoldva azon kérdés, hogy a telekkönyvbe bekeblezett zálogjog elbirtokolható-e ? L. 1466. s köv. §§. Hogy e kérdés kellőleg megoldassák, mindenekelőtt azon jelenséggel kell tisztába jönnünk, melylyel a bekebelezett jogok elbirtoklása az osztrák törvény szerint bir ; hogy azonban erre nézve tisztába jöjjünk, szükséges, hogy pontos felismerésére jussunk a telekkönyvek jogi lényegének. Ekként a positiv osztrák törvény szelleméből képesek leszünk a fenforgó kérdést megoldani. 2 L. Unger i. m. 61. s köv. 1., Regelsberger i. m. 155. s köv. 1., Nagy Ferencz. A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. Bpest, 1898. IV. kiad. 5 .1. 10 jegy.L. Cm. Stsz. 1878 decz. 27. 26713. t. ü. h. Márkus. I. kiad. I. k. 466. 1., q Zlinszky-Reiner, Magyar magánjog. 8. kiad.
