Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
25 -érvénytelenségi okot képezett. — A házasság felbontása és az ágy-, és asztaltól való elválasztás tekintetében az új törvény szabályai irányadók.1 Ugyancsak az új jogszabály irányadó a házastársak személyes viszonya tekintetében, pl. ha a férj hatalma megszoríttatik, vagy kiterjesztést nyer. Ellenben a házassági vagyonjogra és házassági szerződésekre nézve a házasság létrejötte, illetőleg a szerződés kötése idején érvényes jog szabályai alkalmaztatnak.2 b) A szülők és gyermekek közötti jogviszony, valamint a gyámsági jog már jelzett minőségénél fogva itt szerzett magánjogokról nem lehet szó ; s azért az új törvény a már fennálló ilynemű jogviszonyokra is alkalmazandó. Még a gyámok felelőssége s a gyámoltnak ebből származó keresetjoga megbirálásánál is az új törvény szolgál irányadóul.3 6. Az öröklési jogot illetőleg szabály, hogy az öröklési jog az öröklés megnyíltakor fennálló törvény szerint bírálandó meg ; ellenben a végren1 1894 : 31. t.-cz. X. fej. 138—145. §§. s részletesen alább A családi jogról szóló részben A házasságra vonatkozólag érvényben levő jogszabályok s azoknak időbeli s területi hatálya czímű szakaszt. L. még a német ptkv. életbelépt, trv. 198., 201. s 202. §§. 2 Pld., ha a magyar törvény idején köttetett a házasság s az osztrák törvény hatálya alatt szűnt meg, a házasság tartama alatt szerzett vagyon közszerzeménynek tekintendő, habár még a házasság tartama alatt az osztrák ptkv. lépett is hatályba. 1852. nov. 19. ősiségi pátens 12. §. Ellenben, ha a házasság az osztrák ptkv. hatálya alatt köttetett, az annak tartama alatt, habár már a magyar törvény idején szerzett vagyonra nézve a nőnek közszerzeményi joga nincs. Téves ennélfogva a legfőbb itélőszéknek ezzei ellenkező határozata, mely szerint az osztrák ptkv. alatt házasságra lépett nő is közszerzőnek tekintendő azon vagyonra nézve, mely a hazai törvények visszaállítása után szereztetett. 6998/74. sz. Dtr. XIII. k. 3. Azonban fenti elvvel megegyezőleg határozott a C. 7030/76. Dtr. XVII. 119. 1. 1886. ápr. 29. 1102. sz. Dtr. XV. 136. 1. 1891. decz. 29. 9642. sz. Márkus II. köt. 75. 1. Ezen •elv jut kifejezésre az 1884. nov. 18-iki 19. sz. t. ü. döntvényben: A házastársak között az erdélyi szász statutarius jog szerint az osztrák ptkv. behozatala előtt fennállott vagyonközösség kihat oly dolgokra is, melynek tulajdonát a vagyonközösségben élő házastársak egyike a ptkv. életbe lépte utáni időben szerezte meg. Érinthető itt, hogy a házastársak közötti örökösödés tekintetében az örökösödésre nézve általában irányadó azon elv érvényesül, hogy az örökség megnyíltának időpontja idejében fennálló törvény szolgál szabályul az öröklési jog megítélésénél. — Ideigl. törv. szab. 19. §. —, miután ez nem a házassági vagyonjognak része. A házastársak személyi és vagyoni viszonyára nézve 1. a fentiekkel egyezően a német ptkv. életbelépt, trv. 199. s 200. §§. 3 Nálunk az 1877 : 20. t.-cz. Azért a törvénynek pld. az atyai hatalomra, vagy annak megszűnésére vonatkozó, valamint hasonló további rendelkezései azonnal hatályba lépnek. Herczegh i. m. 34. 1.; Kegelsberger i. m. 194. 1. L. e részben még a fenti elvvel egyezően a német ptkv. életbelépt, trv. 203. §.; a további részletekre nézve 204—212. §§., melyek közül pld. a 204. §. fentartja az illetékes hatóságnak az új trv. életbelépése előtt tett intézkedésén alapuló azon korlátozást, a melyet ez az atyára, vagy anyára nézve, a gyermek személye, vagy vagyona felett gyakorolt jog tekintetében kimond a korábbi törvények alapján; azonban a gyámi törvényszék ezen rendelkezést a törv. 1671. §. alapján megszüntetheti stb.
