Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
26 deletek külalakja az annak keltekor hatályos törvény szerint ítélendő meg ; azonban az 1876 : XVI. t.-cz. positiv rendelkezése e részben azon megszorítást tette ezen elvvel szemben, hogy a hatályba lépése előtt az előirt kellékeknek megfelelően alkotott, de az általa felállított érvényességi kellékeknek meg nem felelő végrendeletet csak akkor tekinti érvényesnek, ha a végrendelkező ezen új törvény hatályba lépésétől számított egy év alatt elhal, vagy ha ezen év alatt meg nem hal, bebizonyíttatik, hogy ez év lejártától az elhalálozásig oly állapotban volt, hogy új végrendeletet nem alkothatott, vagy pedig a végrendeletet még ezen új törvény hatályba lépte előtt, az előbbi jogszabályok szerint illetékes hatóságnál, vagy ennek hatályba lépte után egy év alatt valamely közjegyzőhöz letette.1 A végrendelkezés anyagi tartalma, a törvényes osztályrész, s a kitagadás kérdéseiben az örökség megnyíltának időpontjában hatályban levő jognak szabályai alkalmazandók.2 A végrendelkezési képesség szintén az örökség megnyílta idejében hatályban levő jog szabályai szerint ítélendő meg.3 1 1876 : 16. t.-cz. 57. §. L. bpesti ítélőtábla 1890. febr. 6. 5763/89. Márkus II. k. 276.1. Ezen megszorítások kivétel jellegével bírnak, mely abban találja okát, hogy a törvény az érvényességi kellékek szigorítását találta szükségesnek. Azonban már az örökösödési szerződések, — mint kétoldalú ügyletek — úgy külalakjuk, mint tartalmuk tekintetében, a létrejöttük idején érvényes jogszabályok szerint itélendők meg. 1876 : XVI. t.-cz. 38. §. — A német ptkv. életbelépt, törv. 214. §-a a ptkv. hatályba lépése előtt alkotott végintézkedéseket a keletkezésük idején érvényes jog szabályai szerint rendeli megítéltetni. 2 Ideigl. törv. szab. 19. §. — így C. 1886. deez. 7. 4070. sz. hat. Dtr. XVI. 281. — Az osztrák jog azon állásponton áll, hogy ezen kérdésekben a végrendelkezés időpontjában hatályban levő jog szabályai alkalmazandók; erre mutat az ősiségi pátens 6. §-a, mely szerint az általános ptkv. hatályba lépte előtt keletkezett végrendeletek s örökösödési szerződések érvényessége úgy az örökösök örökösödési képességére, mint az örökhagyó rendelkezési jogára vonatkozólag a végrendelet keltekor kötelező törvények szerint bírálandó meg. L. Unger. System I. k. 143. 1.; ellenkező nézetben van Stubenrauch. Commentar I. k. 88. 1. Ezen álláspont összeütközésbe jön a törvényes örökösödésre nézve egyedül lehetséges állásponttal, mely szerint itt kizárólag az örökség megnyíltának időpontja lehet határozó, s ezen ellentét különösen szembetűnő a törvényes osztályrész felmerülte esetén, a melynek kiszámításánál alapúi épen azon rész szolgál, mely törvényes örökség esetére van megállapítva. L. Unger i. m. 144. 1. Regelsberger i. m. 195. 1. 3 Ideigl. törv. szab. idézett 19. §-a, mely szerint a végrendelkezési és öröklési jog az örökhagyó halálakor fennálló törvények szerint ítélendő meg. Ezzel szemben áll az osztrák jog álláspontja, melyet helyesel Unger i. h. — A német ptkv. életbelépt, trv. 215. §-a azon szabályt állítja fel, hogy ha valaki a ptkv. hatálybalépte előtt érvényes jogszabályok szerint elérte a végintézkedési képességet s ennek alapján végintézkedést tett is, annak ezen végintézkedési képessége megmarad akkor is, ha a ptkv. hatályba lépése után, az ez által megkívánt kort nem is érte még el. Ez következetes álláspont és a szövegben foglalt szabály indokolásául is szem előtt kell tartani azt, hogy ha a jog és cselekvőképesség tekintetében azon elv fogadtatik el, hogy azt a mindenkori új törvény szerint kell megítélni, s annak követelményei veendők
