Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
24 A tiltott cselekményekből származó, s általában a szerződésen kívüli kártérítési kötelmeknél szintén a kötelem keletkezésének időpontjában hatályban levő jogszabály alkalmazandó ; tehát a kártérítési s felelősségi kötelezettség fennállása s a kártérítés terjedelme az új jogszabály hatályba lépte után is a károkozás idejében érvényes jog szerint döntendő el. Oly jogszabály, mely valamely kötelmi viszonynak megváltoztatása és megszüntetése tekintetében rendelkezik, csak akkor alkalmazható a hatályba lépése előtt keletkezett és megalapított kötelmi viszonyra, ha azon jogszabály azon szabályozott jogviszony tekintetében általában kedvezőbb helyzetet teremt.1 5. A családjogra nézve határozó azon körülmény, hogy a családjog körébe tartozó jogviszonyok legnagyobb része nem szolgálja az egyes családtagok érdekét, hanem a családnak s családi életnek közös érdekeit, s ezenkívül itt az állami közérdek erősebben érvényesül, mint a magánjogok más területein.2 Innen van az, hogy az új jogi szabályozások inkább éreztetik hatásukat a korábbi jogszabályok hatálya alatt megalapított családjogi jogviszonyok tekintetében. a) A házassági jog kórében az eljegyzésre nézve mindig az új törvény szabályait kell alkalmazni, ha ez annak hatályba lépte előtt köttetett is. — A házasságnak érvényességét azonban kizárólag a keletkezése idejében hatályban levő jog szabályai szerint kell megítélni; ellenben az olyan házasság, mely a keletkezése idején érvényben volt jog szabályai szerint érvénytelen lenne, vagy valamely hiányosságban szenvedne, az új törvény szabályai szerint itélendők meg, és ezért csak oly érvénytelenségi ok alapján lehet azt megtámadni, a melyet az új törvény is érvénytelenségi oknak ismer, vagy a mely a korábbi jog szabályai szerint nem dispensálható ződésekből folyt kamatokra nézve is 8o/0-ban állapította meg a kamatlábot. Még tovább ment az «uzsoráról és káros hitelügyletekről* szóló 1883 : 25. t.-cz., melynek 5. §-a szerint e törvény alkalmazandó azokra is, kik annak hatályba lépése előtt keletkezett, sőt ekkor le is járt valamely uzsorás követelést (a mennyiben még birói batározat vagy birói egyezség tárgyát nem képezte) a jelen törvény hatálybalépése után érvényesítenek. Azonban ezekkel szemben a törvényes kamatláb meghatározásáról szóló 1895 : 35. t.-czikk nem terjeszti ki rendelkezéseit a törvény hatályba lépte előtt létrejött ügyletekre, a mennyiben a 2. §. kimondja, hogy a törvény hatályba lépte előtt létrejött ügyletekre nem terjed ki azon rendelkezés, a mely szerint 5o/0 kamat jár oly tőke után, a melynél a kamat fizetése az összeg megállapítása nélkül, vagy 5<>/onál magasabb kamat van ugyan kikötve, azonban nem írásban. 1 Kegelsberger i. m. 188. 1., a hol igen helyesen emeli ki még azt is, hogy a fennálló kötelmi viszony nem akadálya oly tények érvényesülésének, a mely az új jogszabálynak megfelelőleg s a kötelmi viszonyon kívül álló személy részére áll be; pld. ha valamely új jogszabály behozza a Kauf bricht Miethe szabályát, e z a kötelmi viszonyon kívül álló vevő javára megszüntetné az érvényesen fennálló bérleti viszonyt. 2 L. A családjogról szóló részt.
