Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

23 3. A dologi terheknéi s általában oly jogintézményeknél, a mely tartalmát állandó tartamú jogok képezik, a meglevő és megszerzett ily jogok is megszűnnek, ha valamely új jogszabály megszünteti magát a jogintézményt. Itt tulajdonképen valamely meglevő, de helytelennek talált jogintézménynek magasabb jogpolitikai tekintetekből való megszüntetéséről lévén szó, nem lehet a concrete meg levő ily állapot fenmaradását megtűrni és indokolni.1 4. A kötelmi jog. A szerződésből származó kötelmek azok keletkezése idején érvényben volt törvények szerint birálandók meg, nemcsak azok külalakját s a személyi képességet illetőleg, hanem azok tartalma tekintetében is a tévedés, csalás, kényszer következményének megállapításánál a szerződés keletkezése idején érvényes jogszabályok szolgálnak irányadóúl; úgyanez áll a szerződéssel kapcsolatos ügyleti következményekre nézve is; így a szavatosság a szerződés visszavonhatósága (pl. a megajándékozott hálátlansága miatt), is a szerződés keltekor hatályban volt, és nem azon törvény szerint bírálandó meg, melynek uralma alatt a szerződés visszavonásának indokául szolgáló tény történt.2 Ez lenne a helyes elv a kamatok tekintetében is, vagyis az előbbi jog hatálya alatt létesült ügylet után járó magasabb kamatnak kellene járnia akkor is, ha az új jogszabály a kamatlábat leszállítja; azonban jogunkban az ellenkező azon szabály van érvényben, hogy az új jogszabály csak a hatályba lépése előtt lejárt kamatokra nem alkalmazható, ellenben a törvény hatályba lépése után lejárt kamatokra igen.3 U. o. 327. 1. (Megszakad az elévülés, melyet az új törvény nem ismer.) — C. 1887. ápr. 20. 7429/86. sz. Dt. XVII. 194. v. Dtr. V. 30. sz. C. m. felülvizsg. 1896. ápr. 23. 7/96. sz. Fabiny I. 220. 1. Ezen elveket tartalmazza az osztrák ptkvet Magyarországon életbeléptető pátens is. A német ptkv. életbeléptetési trv. 169. §-a szerint, a trv. életbeléptetése előtt keletkezett s még el nem évült igényre nézve az új trv. szabályai alkalmaztatnak; de a kezdet, megszakítás s akadályok tekintetében, az új trv. hatályba lépése előtti időben az előbbi jog szabályai alkalmaztatnak. Ha az új törvény elévülési ideje rövidebb, akkor ez az irányadó és az életbelépés időpontjától kezdve számíttatik; kivéve, ha az előbbi jognak hosszabb elévülési ideje korábban lejár, mint az ekként számított rövidebb idő. 1 Ilyen az úrbériség eltörlése; az 1868 : 29. t.-cz. által megszüntetett szőlődézsma szolgáltatás ; — az 1873 : 22. t.-cz. által megválthatónak kimondott telepítvényesi tartozások. — Ily esetekben azonban a meglevő jogok megszüntetése kártalanítás mellett történhetik csak. — L. különben ítegelsberger i. m. 190. 1. 2 Pld. az 1881 : 17. t.-cz. 269. §-a szerint a csődön belőli megtámadásra és beszámításra vonatkozó intézkedések a törvény hatályba lépése előtt keletkezett jogcselekményekre nem alkalmazhatók. — Altalános elvként állítja fel a keletkezés idején hatályban levő jog alkalmazását a kötelmi viszonyokra a német ptkv. életbelépt, trv. 170. §-a. 3 Az 1877 : 8. t.-cz. —, mely az uzsoratörvényt eltörlő 1868:31. t.-czikket módosítja —, igazolja ezt, a mennyiben csak a törvény hatályba lépte előtt lejárt kamatokra mondja ki, hogy azokra nézve a törvény nem alkalmazható, azonban a törvény hatályba lépte után az előbb kötött kölcsönszer-