Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

22 törvény más szerzési módot állapít is meg, csakhogy e részben is történhe­tik kivétel, mint pl. történt nálunk is a telekkönyvek behozatala folytán az ingatlanokra vonatkozó jelzálogjogokra nézve ;1 ellenben a jogok megszűn­tére már nem a szerzés időpontjában fennállott törvény, hanem az új tör­vény szabályai az irányadók, vagyis a jog megszűnte nem a fennállott tör­vény alapján birálandó meg, mely alatt a szerzés történt, hanem azon tör­vény alapján, melynek uralma alatt a jog megszűnt. Különös figyelmet érdemel gyakorlati szempontból itt az elbirtoklás és elévülés kérdése. Kiemelendő azonban, hogy nemcsak a dologi jogoknál, hanem általában szabályul szolgál e részben, hogy ha a korábbi jog nem ismeri az elévülés és elbirtoklás intézményét, azonban az új jog igen, akkor ezen új elévülési és elbirtoklási idő számíttatik és alkalmaztatik az ezt meg­állapító jogszabály hatályba lépésétől kezdve ; ha az új jogszabály a koráb­binál rövidebb elévülési, vagy elbirtoklási időt állapít meg, akkor figyelembe veendő, hogy a konkrét esetben mennyi idő van még hátra; ha kevesebb, mint az új jogszabály által megállapított elévülési és elbirtoklási idő, akkor a régi elévülési, s elbirtoklási időből még hátralevő idő számíttatik, ellen­kező esetben az új elévülési s elbirtoklási idő, az ezt megállapító jogszabály hatályba lépése napjától — mint egészen újan kezdődő — számíttatik; ha pedig az új jogszabály az elévülést és elbirtoklást teljesen megszünteti s ki­zárja, akkor a korábbi jog szerint megkezdett, vagy annak fennáUása alatt keletkezett, de be nem fejezett elévülés vagy elbirtoklás folytán jog nem szerezhető, az elévülés s elbirtoklás be nem állhat; s végül, ha az új jogszabály hosszabb elévülési és elbirtoklási időt állapít meg, akkor az előbbi jogszabály hatálya alatt megkezdett s lefolyt elévülési s elbirtok­lási idő beszámíttatik az újba.2 1 Ellenben a tulajdonjog, vagy szolgalmi jogok tekintetében nem léte­sített változást a fenti elven az 1855 decz. 15-iki s erdélyi 1870 febr. 15-iki telekkönyvi rendtartás, miután az ezek által, s az elsővel kapcsolatban az Ideigl. törvénykezési szabályok 21. §-a által rendelt helyszínelések s be-, s átkeblezések a már megszerzett tulajdon, vagy szolgalmi jogokat nem szün­teti meg, hanem csak további s a jövőre szóló következményeit helyezi új jogszabályok alá, megállapítván a harmadik jóhiszemű telekkönyvi birtokos javára a telekkönyvi elbirtoklás intézményét. 2 Pld. A magyar jog értelmében a kamat elévülési ideje a rendes 32 évi volt, ezzel szemben az 1883 : 25. t.-cz. 19. §-a a hitelügyletekből folyó kama­tokra nézve a 3 évi elévülést mondta ki, azonban hozzátette, hogj- ezen idő a törvény hatályba lépése előtt lejárt kamatokra nézve azon év végétől szá­mítható, a melyben ezen törvény hatályba lépett. L. C. m. felülvizs°\ 1896. jun. 24. 114/96. sz. Fabiny. I. k. 302. L, mely szerint az 1869-től járó& kamat elévülése az 1883 : 25. t.-cz. hatályba lépésétől számított 3 év alatt évül el. így az 1894 : 31. t.-cz. 145. §-a a házassági jogról szóló törvényben foglalt jogok érvényesítésére nézve rendeli, hogy ha erre nézve korábbi jogszabály nem ismer elévülési időt, vagy a még hátralevő idő hosszabb az ezen tör­vényben írottaknál, akkor ezen újabb elévülési idő határoz, még pedig 1895. okt. 1-től, mint a törvény hatályba lépésétől számítva. L. még C. 1889. okt 25. 5517. sz. Márkus II. kiad. I. köt. 270. 1. C. 1884 szept. 26. 4413 sz

Next

/
Thumbnails
Contents