Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
22 törvény más szerzési módot állapít is meg, csakhogy e részben is történhetik kivétel, mint pl. történt nálunk is a telekkönyvek behozatala folytán az ingatlanokra vonatkozó jelzálogjogokra nézve ;1 ellenben a jogok megszűntére már nem a szerzés időpontjában fennállott törvény, hanem az új törvény szabályai az irányadók, vagyis a jog megszűnte nem a fennállott törvény alapján birálandó meg, mely alatt a szerzés történt, hanem azon törvény alapján, melynek uralma alatt a jog megszűnt. Különös figyelmet érdemel gyakorlati szempontból itt az elbirtoklás és elévülés kérdése. Kiemelendő azonban, hogy nemcsak a dologi jogoknál, hanem általában szabályul szolgál e részben, hogy ha a korábbi jog nem ismeri az elévülés és elbirtoklás intézményét, azonban az új jog igen, akkor ezen új elévülési és elbirtoklási idő számíttatik és alkalmaztatik az ezt megállapító jogszabály hatályba lépésétől kezdve ; ha az új jogszabály a korábbinál rövidebb elévülési, vagy elbirtoklási időt állapít meg, akkor figyelembe veendő, hogy a konkrét esetben mennyi idő van még hátra; ha kevesebb, mint az új jogszabály által megállapított elévülési és elbirtoklási idő, akkor a régi elévülési, s elbirtoklási időből még hátralevő idő számíttatik, ellenkező esetben az új elévülési s elbirtoklási idő, az ezt megállapító jogszabály hatályba lépése napjától — mint egészen újan kezdődő — számíttatik; ha pedig az új jogszabály az elévülést és elbirtoklást teljesen megszünteti s kizárja, akkor a korábbi jog szerint megkezdett, vagy annak fennáUása alatt keletkezett, de be nem fejezett elévülés vagy elbirtoklás folytán jog nem szerezhető, az elévülés s elbirtoklás be nem állhat; s végül, ha az új jogszabály hosszabb elévülési és elbirtoklási időt állapít meg, akkor az előbbi jogszabály hatálya alatt megkezdett s lefolyt elévülési s elbirtoklási idő beszámíttatik az újba.2 1 Ellenben a tulajdonjog, vagy szolgalmi jogok tekintetében nem létesített változást a fenti elven az 1855 decz. 15-iki s erdélyi 1870 febr. 15-iki telekkönyvi rendtartás, miután az ezek által, s az elsővel kapcsolatban az Ideigl. törvénykezési szabályok 21. §-a által rendelt helyszínelések s be-, s átkeblezések a már megszerzett tulajdon, vagy szolgalmi jogokat nem szünteti meg, hanem csak további s a jövőre szóló következményeit helyezi új jogszabályok alá, megállapítván a harmadik jóhiszemű telekkönyvi birtokos javára a telekkönyvi elbirtoklás intézményét. 2 Pld. A magyar jog értelmében a kamat elévülési ideje a rendes 32 évi volt, ezzel szemben az 1883 : 25. t.-cz. 19. §-a a hitelügyletekből folyó kamatokra nézve a 3 évi elévülést mondta ki, azonban hozzátette, hogj- ezen idő a törvény hatályba lépése előtt lejárt kamatokra nézve azon év végétől számítható, a melyben ezen törvény hatályba lépett. L. C. m. felülvizs°\ 1896. jun. 24. 114/96. sz. Fabiny. I. k. 302. L, mely szerint az 1869-től járó& kamat elévülése az 1883 : 25. t.-cz. hatályba lépésétől számított 3 év alatt évül el. így az 1894 : 31. t.-cz. 145. §-a a házassági jogról szóló törvényben foglalt jogok érvényesítésére nézve rendeli, hogy ha erre nézve korábbi jogszabály nem ismer elévülési időt, vagy a még hátralevő idő hosszabb az ezen törvényben írottaknál, akkor ezen újabb elévülési idő határoz, még pedig 1895. okt. 1-től, mint a törvény hatályba lépésétől számítva. L. még C. 1889. okt 25. 5517. sz. Márkus II. kiad. I. köt. 270. 1. C. 1884 szept. 26. 4413 sz
