Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

177 tételezik ; ilyenek pld. a végrendeletek ; míg a többoldalú jogügyleteknél két, vagy több személy megegyező ténykedése, illetőleg akaratkijelentése szükséges ; ily többoldalú jogügyletek általában a szerződések ; joggyakorlatunk még a kölcsönös végrendeleteket is örökösödési szerződéseknek tekinti, a melyektől egyik fél sem álmát el egyoldalúan ; míg a kölcsönösség nélkül egy okiratban tett közös végrendeleteket két önálló végrendeletnek tekinti.1 3. Visszterhes és ingyenes jogügylet. Ezen megkülönböztetés azon alapszik, hogy az ügylet viszontszolgáltatással van-e egybekapcsolva vagy sem? A többoldalú jogügylet lehet valamelyik személy részére visszterhes, másra nézve ellenben ingyenes ügylet, pld. a haszonkölcsön ingyenes a kölcsönadó-, ellenben visszterhes a haszonkölcsönvevő részéről.2 4. Élők közötti és halál esetére szóló ügyletek. Az előbbieknél az ügyleti cselekvések czélja az, illetőleg az intézkedő valamely viszonyt akként kiván rendezni, hogy az még életében birjon hatálylyal; a halál esetére szóló ügyleteknél ellenben az intézkedő bizonyos jogviszonyokat halála utánra kivánja szabályozni; ily halálesetre szóló ügylet — mint említve lett — lehet kétoldalú jogügylet is ; pld. az örökösödési szerződés. 5. Formális és formátlan jogügyletek — s ezek között az ünnepélyes s nem ünnepélyesek—. A jogügyletek ezen osztályozása azon körülményen alapszik, hogy vájjon valamely ügylet van-e bizonyos külső alakszerűségek megtartásához kötve, vagy nem? A megkívánt alakszerűségek jelentősége is különböző ; mert lehetnek azok érvényességi kellékek,3 vagy olyanok, a melyek az illető jogügyletnek bizonyítására feltétlenül szükségesek,4 vagy a melyek a jogügyletet különös előnyökkel ruházzák fel.5 terialis alapja mindig valamely jogczím hiánya, vagy hiányossága ; pld. a fogadási összegről kiállított váltónál, a váltóbeli fizetési igéret feltétlen, de mégis kifogás tehető, mivel a kiállításnak, s fizetési Ígéretnek alapul szolgált jogczím érvénytelen; s így van ez a többi esetben is. A causától függetlenül, az igéret csak harmadik jóhiszemű személyekkel szemben jöhet önállóan szóba, úgy hogy kizárja a külön jogczímre való visszamenetelt. 1 L. pld. C. 1888 ápr. 17. 5737/87. Márkus. II. 296. 1. — Gierke i. m. 284. 1. s ott 5) jegyz. felállítja azon tételt, hogy a szerződéseken kívül is léteznek többoldalú jogügyletek, s ezek példáját képeznék a kölcsönös végrendeletek. 2 L. Zsögöd i. m. 44. s köv. 1., kinek példája van a szövegbe átvéve. 3 így az oly magánvégrendelet, melynél az 1876 : 16. t.-cz. vagy 6. §§-ban előírt forma nem lett alkalmazva, érvénytelen ; így érvénytelenek az 1886: 7. t.-cz. 22. §-ában felsorolt ügyletek, ha nem foglaltatnak közjegyzői okiratba. á Okirat általi bizonyítás csak közjegyzői okirat által történhetik az 1886:7. t.-cz. 21. §-nak eseteiben; pld. a vakok, siketnémák, olvasni nem tudó siketek, vagy írni nem tudó némák által kiállított minden okiratnál, ha személyesen járnak el a jogügylet megkötésénél. lAz ilyenek házasságot is csak jelbeszédben köthetnek; 1. 1895 jan. 29. 27243. sz. igazs. min. rend. 66. §. 2-ik bekezdés.) 5 Közjegyzői okiratba foglalt jogügylet — az 1874:35. t.-cz. 111. §-ában Zlinszky-Reiner, Ma>/yar maijánjofi. 8. kiad. 12