Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

176 A jogügyletek főnemei: 1. A causalis és abstract ügyletek. Az előbbi ügyletek lényegét, az ügylet jogalapját képező materialis czél megvalósítása képezi; ezzel szemben az abstract ügylet érvénye vagy teljesen független ily jogalaptól, illetőleg annak érvényességétől, legfölebb az abstract akaratot lehet önálló jogczímnek tekinteni, vagy legalább nem lép előtérbe az önálló jogalap, hanem ezt pótolja s feleslegessé teszi bizonyos forma, melynek alkalmazása megfordítja a bizonyítás terhét oly esetben, a midőn a jogalap érvénytelensége mégis szóba jöhet; pld. valamely abstract értékpapírnál, az alapul fekvő viszony alapján támasztott kifogás esetében.1 2. Az egyoldalú és többoldalú ügyletek —- mely utóbbiakra nézve általánosabb a kétoldalú jogügylet megjelölés —. Egyoldalú jogügyletek azok, amelyek csak egy személy ügyleti cselekvését, akaratkijelentését felsére, megváltoztatására, vagy megszüntetésére irányzott akaratkijelentés ; a német ptkv. tervezetéhez írt indokok, Motive i. m. I. 126. 1. is azonosítják a jogügyletet s akaratkijelentést; a melylyel szemben kétségtelen, hogy sok jogügylet nem egy, hanem több akaratkijelentés által constituáltatik ; sok esetben nem találkozunk valóságos akaratkijelentéssel, hanem más oly külső ténykedésekkel, magatartással, mely által az akarat kifejezésre jut; sőt több jogügylet bizonyos reális actus fenforgását követeli meg. L. az egész kérdésre Regelsberger i. m. 135. s köv. §§.; Gierke i. m. 33. í.: Kuhlenbeck i. m. 306. s köv. 1.; Endemann i. m. I. 60. §. s itt irodalmi adatok is; — Frank i. m. 285. ^.; Farkas Lajos. Tanulmányok a magánjog dogmatikájából. Jogt. Közi. 1883. 40. s köv. sz.; Bozóky A. A hallgatólagos akaratnyilvánításról i. m. — A jogügyletnél a közvetlen czél valamely gazdasági, socialis, vagy más egyéni czél és [érdek elérése, a mely azonban mindig valamely jogi eredmény megvalósításának formájában jut kifejezésre ; ezen jogi eredménynek nem kell minden esetben közvetlenül meghatározva lennie, hanem gyakran csak mint ú. n. typicus akarat jelentkezik, vagyis mint olyan, mely arra van irányozva, hogy bizonyos ügylet-typussal pld. vételügylettel velejáró következmények vaíósíttassanak meg. E részben 1. Kuhlenbecket i. m. 307. 1. s 1) jegyz. irodalmat is. 1"L. főleg Kuhlenbeck i. m. 320. s köv. 1. s az általa idézett Kindel. Das Rechtsgescháft und sein Eechtsgrund Lehre vom abstracten Vertragé. Berlin, 1892., kik azonban teljesen kizárják annak lehetőségét, hogy causa nélküli jogügylet létezhessék; bár Kindel is kénytelen beismerni, hogy a váltó, check, warrant s hasonlóknál mégis csak a forma és a jóhiszem határoz. — Zsögöd i. m. 78. 1. szerint maga az Ígéret — függetlenül minden más jogalaptól — van jogczímmé téve ily esetekben — az általa ú. n. abstractleveleknél. — Nagy. Kereskedelmi jog i. m. 94. 1. 12. jegyz. az általa ú. n. elvont kötelmeket tartalmazó papíroknál, a követelés egyedül a papírban foglalt ígéret alapján érvényesíthető s jogczím kimutatását nem lehet követelni. Igaz ugyan, hogy az alapul fekvő viszony alapján kifogás emelhető, azonban ez csak oly értelemben használható, hogy hiányzik azon feltevés, mely mellett az Ígéret tétetett s ezért az ígéret megdől, mire nézve a jogtalan gazdagodás szabályai alkalmazandók ; e részben ismételve s Windscheidra utalva 1. még Nagy. Váltójog i. in. 466. 1. — Ezekkel szemben az egyes kifogások 1. ú. o. 467. s köv. 1. az érték, vagy fedezet hiánya; a fedezetül szolgáló szerződési teljesítés hiánya, vagy hiányossága ; s általában az alapul szolgált jogczím érvénytelensége, vagy hibássága, pld. fogadás, szerencsejátékon nyert vesztesség stb. mind mutatják, hogy a valóságban csak a bizonyítási teher megfordításáról van szó, mert ez a kifogást tevőre megy át, s a kifogás ma-