Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
170 akkor is, ha abból másra hátrány, s kár támad is ; pld. a háztulajdonos házát felébb emelheti, tekintet nélkül arra, hogy ez által a szomszéd házának világossága s kilátása szenved; 1 vagy ha a jogosultra a jog gyakorlata előnynyel nem is jár. Ezen szabály alól is vannak positiv jogi kivételek, a melyek a jog gyakorlatát magasabb gazdasági érdekekre való tekintettel korlátolják; pld. a meder, vagy part tulajdonosa, tulajdonjogát csak a vízhasználatok sérelme nélkül használhatja ; 2 ilyenek más gazdasági ágak, pld. az erdők használatának korlátozásai.3 Azonban a joggyakorlat szabadságának szabályával szemben, általánosabb jellegű, a jog lényegéből levezethető azon korlát, a mely kizárja valamely jog tartalmát képező felhatalmazások és jogosítványok felhasználását, ha ezek kizárólag azért vétetnének igénybe, hogy másnak puszta roszakaratból és zaklatásból kár okoztassék.4 1 C. 1885 jan. 21. 533:2. sz. Márkus I. 170. 1. s hasonló határozatok idézve u. o. 172. 1. 2 1885 : 23. t.-cz. 6. §. — Ilyeneket sorol fel Indokolás a magyar ptkv. tervezetéhez i. m. 227. 1. 3 L. így Gierke i. m. 320. 1. 4. jegyz. 4 A jog lényege ugyanis megkívánja azt, hogy az erkölcsi alap ne tétessék teljesen félre, s gazdasági erők ok nélkül ne rontassanak meg; e mellett nem is lehet arról szó, hogy a puszta zaklatást oly könnyen lehetne bizonyítani, hogy a joggal való különben teljesen szabad és jogos élést megnehezítené. — Ezen munka korábbi kiadásai, 1. pld. VI. kiad. 143. 1. ellenkező állásponton állnak s ezen korlátot sem ismerik el. Frank i. m. 216. s köv. 1. kiemeli, hogy a tulajdonos jogait szabadon gyakorolhatja, ha ez által szomszédja károsodnék, vagy ez neki nem is tetszenék, azonban említ positiv kivételeket, a melyeknek esetében nem szabad másnak kárával a sajátjoggal sem élni; Biermann. A szomszédjog oltalma i. m. szintén ezen állásponton áll. — Ellenben Herczegh i. m. 286. 1. szerint a chikánia nincs megengedve. — Katona Mór. A szomszédjog. Jogt. Közi. 1882. igen messze megy, a midőn jogellenesnek jelent ki minden joggyakorlatot, mely a tulajdonosra gazdaságilag értéktelen, a szomszédra pedig káros ; s igen természetesen a legképtelenebb fellépésekre és legmesszebbmenő zaklatásokra vezetne azon tétel igazolásának megengedése, hogy a joggyakorlat gazdaságilag értéktelen. — A német ptkv. 226. §. általános chikánia-tilalmat állít fel; míg a 905., 910. s 997. §§-ban is annak szellemében alkotott speciális tilalmak vannak felállítva ; ily speciális tilalom van a német ptkvvel egyezőleg a magyar ptkv. tervezet 569., 584. s 624. §§-ban; Regelsberger i. m. 230. 1. helvesen említi, hogy ha valamely ház birtokosa, annak a tulajdonos részére való visszaadása esetén az általa készíttetett frescokat le akarja kap ártani, ennek útját állja a jus tollendi gyakorlata; lehetetlennek tartja, hogy a jog az erkölcsi felfogással ellenkező eljárást védelembe vegyen, bár a jog önállóságának sem szabad az erkölcsiség követelményeinek áldozatul esnie. Gierke i. m. 320. 1. s Entwurf i. m. 183. 1. szintén a chikánia-tilalom mellett foglalt állást, a ptkv. tervezetének, a törvénytől eltérő ellenkező álláspontjával szemben.
