Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
171 2. A jogok találkozása s összeütközése. Ugyanazon jogtárgyra vonatkozó több jog találkozhatok ugyanazon egy jogalany személyében, vagy akként, hogy a több jog egyszersmind több jogalanyt is illet meg. Ezen találkozó több jog lehet oly minőségű, hogy azok mindenike, minden változás, korlátozás és csorbulás nélkül gyakorolható ; pld. valamely személyt ugyanazon ingatlanra zálog és szolgalmi jog illet; vagy ugyanazon ingatlanon több személynek van átjárási szolgalma. Ezzel szemben azonban lehetséges, hogy a találkozó jogok természete s minősége olyan, hogy valamelyik jognak gyakorlata csak a találkozó többi jog gyakorlatának kizárása, vagy korlátozása mellett lehetséges.1 Ily esetben a jogok összeütközése — collisio — forog fenn. Az ekként összeütköző jogok gyakorlata tekintetében, a következő kiegyenlítési módok állanak fenn : 2 1. némely jog, jogszabály által van más jogok felett előnynyel s előjoggal felruházva; ilyen a szőlődézsma, maradványföld váltsági követelés, a bérbeadó törvényes zálogjoggal biró követelése stb.; 3 2. sok esetben a találkozó jogok keletkezésének időbeli sorrendje határoz ; pld. a zálogjognál — ha a zálogtárgyból, a zálogjoggal biztosított követelések mind nem nyerhetnek kielégítést — azt illeti az elsőbbség, a ki a jogot előbb szerezte ; 4 3. az összeütköző több jog között, a kár és előny aránylagos megosztása alapján való aránylagos kiegyenlítés elve alkalmaztatik ; így nyernek aránylagos kielégítést azon csődkövetelések, a melyek a csődkövetelések egyes osztályában, illetőleg a követelések sorrendjében egyenlő rangsorba tartoznak, de a tömeg elégtelensége miatt teljes kielégítést nem találnak ; 5 valamint az egyidejű végrehajtási foglaltatok; 6 így kell közös tulajdonjogot megállapítani azon esetben, a midőn valamely ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bekeblezését két erre egyformán jogosított egyidejűleg kérte ; 7 1 Nem forog fenn a jogok összeütközése igen természetesen, ha valamely jog gyakorlata közösen illet többeket pld. a tulajdonközösség esetén ; vagy valamely erősebb jog azzal összeférő gyengébb jog által korlátoltatik; pld. a tulajdonjog a szolgalmi jog által. 2 L. pld. Begelsberger i. m. 232. s köv. 1.; Gierke i. m. 321. s köv 1. s 1881 : 60. t.-cz. 189., 72. §§.; 1881 : 17. t.-cz. 48—58. §§. 4 L. pld. az 1881 : 60. t.-cz. a kielégítési sorrend megállapítására vonatkozó rendelkezéseit; 1. pld. még a 47. §-t, mely a foglalás időpontjától kezdve ad a lefoglalt ingókra zálogjogot s ezzel elsőbbséget, mire kapcsolatban a 87. §. utal. 5 1881 : 17. t.-cz. 61., 63. §§. 6 1881 : 60. t.-cz. 86. és 87. §§. 7 L. pld. alant a Tulajdonszerzés végrehajtási árverés folytán cz. szakasznál a telekkönyvben föl nem jegyzett árverésen történt vételnek, az időközben jóhiszemüleg történt szerzéssel való találkozás kérdését.
