Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

169 Némely jogoknál csak maga a jogosult személyesen gyakorolhatja azokat; ilyenek pld. a lakás szolgalma; az elővásárlás és visszavásárlás joga;1 a legtöbb jognál azonban maga a jog és annak gyakorlata különválasztható úgy, hogy a jog helyettes által is gyakorolható ;2 sőt a nem jogosult is gyakorolhatja a jog tartalmát képező jogosítványokat; ezen alapszik az elbirtoklás. Maga a jog gyakorlata is különböző lehet, a mennyiben némely jog egyszeri gyakorlat folytán megszűnik, míg mások folytonos és állandó gyakorlatot tesznek lehetővé, a nélkül, hogy a jog tartalma változnék; ilyen pld. a tulajdonjog; az előbbiek példájaként említhető a legtöbb kötelmi jog; ilyen a zálogjog, a mely a követelés kielégítésére való fordítás által megszűnik. A jogok gyakorlása szabály szerint a jogosult tetszésétől függ, a ki szabad választása és tetszése szerint érvényesíti azt; vagy nem veszi igénybe annak gyakorlatát; azonban ez alól is vannak kivételek ; így példaképen említhető, hogy az öröklésre hivatott személy nem köteles elfogadni az örökséget, s ezt a hitelező sem követelheti adósától, ezzel szemben csőd esetében, a tömeggondnok a közadós helyett jogosult elfogadni örökségeket, hagyományt, s azok megszerzése végett a szükséges lépéseket megteheti, s a csó'dnyitást megelőző két éven belül a közadós által ily örökségről, vagy hagyományról való lemondás megtámadható ;:! ide tartoznak az atyai hatalom, vagy házastársi jogok körébe tartozó azon jogosítványok, a melyek gyakorlása kötelességet képez.4 A mi magát a jog gyakorlatának terjedelmét és módját illeti, e részben szabályt képez az, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja jogát még szerint, ezen névhez való jog s általában az ú. n. személyiségi jogok substantialis tartalma, az embertársak általi passiv elismerésben, illetőleg eszményi tartalmuknak meg nem sértése által ki vannak merítve ; és az ily jogok tartalma semmiféle activ tevékenységet nem tételez fel. 1 A lakás szolgalmára nézve 1. pld. C. 1889 jun. 21. 10222/88. sz. Márkus I. 79. L; az elővásárlási jogra C, 1885 jan. 14. 4160. sz. u. o. II. kiad. I. 138. 1.; a visszavásárlásra nézve C. 1898 nov. 21. 360/1. sz. Dtr. III. foly. XIV. 190. 2 Gierke i. m. 321. 1. s 10) jegyz. arra is útal, hogy a jog és gyakorlatának különválaszthatásán alapul annak lehetősége, hogy oly esetben is gyakorolható s érvényesíthető legyen valamely jog, a midőn a jogosult képtelen annak saját személyében való gyakorlására; milyenek a gyámság és gondnokság esetei. 3 1881 : 17. t.-cz. 4. s 28. §§.; a bpesti tábla 1883 jun. 26. 15888. sz. Márkus II. 182. 1., a mely szerint a közadós lemondása valamely örökségről a csődtömeget is kötelezi, csak a csőd megnyitása előtti és azon lemondásra nézve áll, mely a trv. 28. §. alapján meg nem támadható. 4 Ezekre nézve részben közvetlen, részben közvetett kényszer áll fenn; pld. pénzbírság, majd az atyai hatalom megszüntetése az atyai hatalomban foglalt némely kötelesség nem teljesítése miatt — 1877 : 20. t.-cz. 26., 97. s 22. §§. —; így képez bontó okot a házastársi jogokkal is kapcsolatos kötelességek súlyos megsértése — 1894 : 31. t.-cz. 80. §. a). —