Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

168 Igen sok esetben ugyanis a jog szerzésénél egyáltalában nincs meg az ezen elmélet által különválasztott kettős tényállás ; pld, az eredeti szerzés eseteiben, az úratlan vagyon elfoglalásánál, vagy az ipso jure örökösödésnél nebéz lenne megmondani, hogy melyik tény képezi a szerzésczímet s melyik a szerzésmódot; más esetekben ugyanazon tény különböző szempontból tekintve, majd mind kötelmi, majd mint dologi jogügylet jelentkezik ; pld. a kölcsön adása kötelmi ügylet, a kölcsönösszeg egyidejű átadása dologi ügyletet képez.'1 Es főleg az határozó ezen elmélet ellenében, hogy a valamely jog szerzését közvetítő, s annál szereplő dologi ügylet, minden megelőző kötelmi ügylettől függetlenül is érvényesen végbemehet és az ily dologi ügylet érvénye önálló megitélés alapján esetleg megállapíttatik, daczára annak, hogy a megelőző kötelmi ügylet érvénytelen és viszont; pld. valamely tartozatlan fizetésnél, a dologi ügylet érvényes, s a condictio indebiti nem azon alapon támasztatik, hogy a pénz átadásán alapuló tulajdonjog átruházása érvénytelen, hanem a kötelmi ügylet érvénytelensége okából.2 Harmadik szakasz. A jogok gyakorlata és találkozása. 1. A jogok gyakorlata. A jogok gyakorlata az azoknak tartalmát képező jogosítványok érvényesítésében, illetőleg az azok körét képező hatalommal való élésben áll. Ez nem csupán azon jogoknál van így, a melyeknél a jog tartalmát képező jogosítványok tényleges megvalósítását látjuk, hanem azon jogosítványoknál is, a melyeknél a joggal való élés gyakran csak a személyiségnek egész általánosságban való érvényesülése formájában jut kifejezésre ; pld. a névhez való jognál, a melynél azonban azért gyakran szintén találkozunk a jog tartalmát képező jogosítványok reális megvalósításával, így pld. a névnek czégként való használatánál.:i 1 Kuhlenbeck i. m. 322. s köv. 1.; Schwarz i. ért. 98. s köv. 1. is van valami ezen gondolatból, csakhogy épen nem megfelelően, mert ő meg is tartja a titulus és modust, csak más értelemben veszi, a mennyiben a modus lenne az ügylet formai oldala, a titulus a materialis oldala ; pld. a fizetésnél a traditio a formai, a solutio a materialis oldal; a koldusnak adott alamizsna esetén a tulajdonszerzés czíme az ajándék, a szerzés módja az átadás, holott itt csak ugyanazon factum kötelmi szempontból tekintve ajándék; dologi ügyleti szempontból tekintve átadás. 2 Kuhlenbeck i. m. 323. 1. s 1) jegyz. ; Zsögöd. Fejezetek i. m. 138. 1. nincs causa, de van traditio. 3 Ezt ki kell emelni pld. Kuhlenbeckkel szemben, a ki i. m. 529. 1.