Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

167 a családi hitbizományban való jogutódlás is ;1 más esetekben nincs helye ily általános jogutódlásnak még akkor sem, ha valamely jogügylet a jogelőd összes vagyonjogi viszonyainak átvitelére irányul is ; pld. valaki egész vagyonát elajándékozza, kereskedelmi üzletét másra átruházza, ily esetekben az egyes dolgokat külön kell átadni s minden követelést külön kell átruházni s minden kötelezettséget külön kell átvállalni.2 III. A jogok szerzésének alapjául szolgáló tények, a szerzésnek okát, jogalapját — causa — képezik, a melyet jogczímnek — titulus — is neveznek. A szerzést közvetitő ezen tények sok esetben találkozó kötelmi és dologi üg\let alakjában jelentkeznek olyképen, hogy a kötelmi ügylet úgy jelentkezik, mint a mely követelési igényt állapít meg a dologi ügylet foganatosítására, illetőleg a jogszerzést közvetítő s megvalósító tények eszközlésére ; pld. valamely vételnél, a vevő részére azon követelési jog állapíttatik meg, a melynek alapján követelheti, hogy az eladó az árút neki átadja, a traditiót eszközölje. • A szerzés több esetében előforduló ezen jelenség vezetett azon régibb elméletre, a mely minden és főképen a dologi jogok szerzését két kellékre, mint szükségképen összefüggő tényálladékra, s illetőleg ügyletre alapította, a mennyiben minden szerzésnek érvényéhez megkívánta a szerzésczím — titulus acquirendi —, és szerzésmód — modus aquirendi — fenforgását. A szerzésczímnek azon tényt tekintették, a melynél fogva a szerzésmódot képező tény, illetőleg ügylet eszközlése követelhető; szerzésmód alatt pedig azon tényt értették, a mely által a szerzésczím folytán lehetővé vált szerzés érvényesíttetik ;:í így hozzák fel példaképen a régibb hazai jogrendszerből az adományt, a melynél a tulajdonjog megszerzésé hez az adománylevél mellett, a beiktatás — statutio — feltétlenül szükséges volt,4 így szükséges a telekkönyvezett ingatlanokra nézve a kötelmi ügylet, pld. adásvétel mellett a tulajdonjog bekeblezése is.5 Azonban ezen elmélet — mely a római jog félreértésén alapul nem igazolható és téves következményekre vezet.8 1 Ennek nem csak halál esetére van helye, hanem élők között is pld. valamely birtokos kilépése esetén 2 Herczegh i. m. 282. 1.; Nagy i. m. I. 85. s köv. 1.; 1. különben 1875: 37. t.-cz. 20. §. 3 Ezen elmélet kifejlődésére nézve 1. Fr. Hofman. Die Lehre v. titulus und modus acquirendi. Bécs 1873. — Ellene Regelsberger i. m. 440. 1.; 1. még Zsögöd. Néhány szó a telekkönyvön kívüli elbirtoklásra alkalmazandó jogszabályok kérdéséhez. Jogt. Közi. 1896. évi 17. sz.; Fejezetek kötelmi jogunk tanairól u. o. 29. s köv. 1. s Fejezetek i. m. 135. s köv. 1. is; Schwarz G. Az ú. n. titulus és modus tanához. (Az engedmény alakja.) Magánjogi fejtegetések i. m. 87. s köv. 1. — Frank szerint — i. m. 319. 1. — a titulus mindenütt csak annyi, mint a szerzés oka, alapja, causa, fundamentum. 4 Pld. 1. Frank i. m. 320 1.; Herczegh i. m. I, 384. 1. 5) jegyz. 5 L. alant Az ingatlanok tulajdonjogának szerzési módja mai jogunk szerint czímű részt. fi Regelsberger i. m. 441. 1.