Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
162 2. Az átruházható és a legszemélyesebb jogok. Az előbbiek egyik jogalanyról a másikra átvibetők, míg az utóbbiak kizárólag valamely meghatározott személyt illetnek meg, a kiről másra át nem vihetők, s a kinek megszűntével szintén megszűnnek ; ilyenek pld. a családi jogosítványok, a lakás használati szolgalom.1 3. Absolut és relatív magánjogok. Az előbbiek a jogosított személyen kívül minden más személyre nézve bizonyos kötelezettséget, vagy korlátozást állapítanak meg, s ennek megfelelőleg a jogosultnak absolut védelmet is biztosítanak, a mivel szemben a relatív magánjogok, csak meghatározott személyek tekintetében állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket, a melyek közvetlenül csak ezek által sérthetők meg.2 Az absolut jogok közé tartoznak — mint már elő lett adva — a dologi jogok, — némely positive megállapított kivétellel—; az absolut védelemmel különösen felruházott némely kötelmi jog ; az immaterialis javakra vonatkozó jogok ; némely családi jogosítványok, így a házasságból folyó positiv jogosítványok ; az örökség megszerzésére, vagyis az általános utódlásra vonatkozó jog. 1 L. Regelsberger i. m. "208. 1. s részletesebben Gierke i. m. 263. s köv. 1. L. C. 1891. máj. 29. 8480/890. sz. Márkus I. 173. 1. a esődtömeg nem veheti igénybe a közadós részére biztosított személyes lakás használati szolgalmat: 1889. jan. 9. 10171. sz.; 1889. jun. 21. 10222. sz. ; 1885 szept. 17. 4508. sz. Márkus I. k. 173. s köv. 1. az másra nem ruházható át s arra zálogjog nem szerezhető s végrehajtás nem vezethető. 2 L. pld. Frankén i. m. 13. §. — Zsögöd. Fejezetek i. m. 307. s köv. 1. az ú. n. kizárólagossági jogok, milyenek a rév-, halászati-, italmérési-, szerzői-, gyógyszertári-, s a névhez való jog tekintetében azon nézetben van, hogy ezeknél az absolut minőség csak bevett jelzési módja annak, a mi a valóságban relativitás. Ez megfelel Zsögöd azon általános álláspontjának, a mely szerint a dologi jogok, a dologjogviszony nem egyéb, mint sűrített kötelem, a melynél a jogosulttal szemben áll minden más személy negatív szolgáltatása. Ezzel szemben nem szabad feledni, hogy a valósághan épen azért kell különbséget tenni az absolut és relatív minőség között, mivel az előbbi minőséggel felruházott jogoknál az egy jogosulttal, s annak jogával szemben minden más nem jogosultat helyezi, a kivel szemben absolut módon védi meg annak jogát ; míg a relatív jogoknál meghatározott személyek közötti jogviszonynyal operál; különben is az absolut dologi s immaterialis jogok — ide nem véve az absolut minőséggel felruházott kötelmi jogokat — önálló természetű jogviszonyokat képeznek, a melyeket nem kell előbb még fictiv kötelmekre szétbontani és sűrített kötelemmé tenni; mert hisz maga Zsögöd is kiemeli i. h., hogy a dologi jogoknál és speciell a tulajdonjognál a jogosítványok valamely dologra concentrálódnak, az a felett gyakorolható jogkórben, uralomban állanak, míg az ú. n. kizárólagossági jogoknál csak másként van tárgyilag meghatározva azon cselekvéskör, a mely a jog tartalmát képezi, s melyre Zsögöd negatív constructiója s illetőleg a — lent Az eszmei javakon való tulajdonjogról szóló részben ismertetendő — tilalmi-elmélet szerint, a jogosult személyen kívül álló személyeket terhelő tilalom vonatkozik. Tehát mindezen jogok a kötelmektől eltérő természettel s tartalommal bírnak s épen az absolut minőség, mint önálló jelentőségű vonás az, a melyben a más személyekhez való viszony kifejezésre jut. — A Zsögöd által ú. n. kizárólagossági jogok egyeznek a Lansel: Le nom en droit civil. Lausanne 1892 és Roguin. La régle du droit. által construált ú. n. monopol-jogokkal.
